Fülöp József

Magyarország geológiája. Paleozoikum II.


Ősmaradványok

A hegységben a Szendrőládi Mészkő volt az első képződmény, amelyből ősmaradványok kerültek elő. 1942-ben Földvári Aladár Crinoidea maradványokat említett. A Balogh Kálmán és Schréter Zoltán által 1948–49-ben gyűjtött korallfaunát Kolosváry Gábor tévesen felsőkarbonnak határozta meg (1951, 1959). A revíziót végző szovjet specialisták (Dobroljubova T. A. Csudinova I. I., Kabakovics N. V. és Teszakov J. I.; valamint Szlavin V. I. által gyűjtött anyagot feldolgozó Szokolov B. Sz.) megállapították, hogy a fauna devon időszaki és a középsődevonnál nem fiatalabb. Ezúttal került sor Mihály Sándor széleskörű új anyaggyűjtésére és monografikus anyagfeldolgozására. Lelőhelyei: a Mészégető-völgy (Borda-völgy), Benedektanya, Irnak-hegy, Tóharasztpuszta, Gordonyos-bérc, Garadnapuszta, Nagy-Csákány-völgy (Garadna-völgy) az abodi Szőlő-hegyig és Irota ÉNy-i vége. Összesen 11 genust, 19 speciest és 2 subspeciest határozott meg:

Magyarország geológiája. Paleozoikum II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 039 7

Észak-Magyarország és a Tiszai nagyszerkezeti egység (Zemplén, Alföld, Dél-Dunántúl) mezozóosnál idősebb (700–245 millió éves) képződményeinek szintézise. A Magyarország geológiája: Paleozoikum I. kötettel együtt a teljes magyarországi prekambrium–paleozoikum kézikönyve. Ismeretanyaga nemcsak a publikált irodalomban és a hozzáférhető kéziratos jelentésekben foglalt kutatási eredményeket tükrözi, de nagymértékben épít a kortárs szakemberek közreműködésére, a személyes tapasztalatokra és vizsgálatokra is. Különös figyelemmel készültek a megismeréstörténet fejezetei, amelyek a rövid tárgyi értékelés mellett egyben a tudós elődök és kortársak iránti tisztelet fifejezői.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fulop-magyarorszag-geologiaja-paleozoikum-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave