Nyomárkay István

Szláv szomszédaink


Az indoeurópai népek őshazája

Felvetődik a kérdés, hogy az indoeurópai népek (és közöttük természetesen a szlávok) ősei hol és mikor, illetve meddig élhettek együtt, és a mai germán, újlatin, szláv, iráni nyelvű nemzetek ősei meddig beszélhettek egy közös nyelvet. Föltevések szerint az indoeurópai ősnyelvet (alapnyelvet) Kr. e. 4000 táján beszélhették. Az őshaza helyét nem lehet pontosan behatárolni. A tudomány mai állása szerint ez a terület Közép-Európától északi irányban a Baltikumig, dél felé Anatóliáig és a Kaukázusig terjedhetett. Az indoeurópai nyelvek némely közös szava arra enged következtetni, hogy a szóban forgó területen váltakozhattak az évszakok, és lehettek ingoványos, mocsaras részek is. Közös szavuk van pl. a ’hó’ fogalmára: szláv sněgъ (az ě kissé bizonytalan ejtésű „je”-szerű, a szóvégi ъ alig ejtett, erősen redukált u hangot jelöl), gót snaiws (mai német Schnee), görög nífa, latin nix- nivis, francia neige, olasz neve stb.; a ’tél’-re: óind heman, görög heima, latin hiems, szláv zima; a ’tenger (vizes terület)’ jelölésére: szláv mor(j)e, latin mare, német Meer stb. (A mai ’tenger’ jelentés valószínűleg másodlagos; a szó eredetileg vizes, mocsaras területet jelenthetett.) Az indoeurópaiak lakta terület alkalmas lehetett földművelő tevékenységre is, erre utal a ’földművelő (szántó-) eszköz’ jelentésű közös szó: görög árotron, latin aratrum, litván árklas, szláv ralo; állattartó életmódra következtethetünk a közös ’iga’ jelentésű szóból: óind yugám, görög dzügón, latin jugum, gót juk, litván jùngas, szláv igo (→ magyar iga). Jelentősége van annak a ténynek is, hogy közös szavak vannak a ’méz’ és a ’viasz’ jelölésére: görög méli, latin mel, mellis, gót milith, ófelnémet wahs, litván vãškas, szláv voskъ stb. Ugyanilyen fontos lehet a ’mézsör’ jelentésű közös szó is: óind mádhu, görög medü (μέδυ) ’mámorító ital’, ófelnémet mëto ’mézsör’, litván medùs, szláv medъ stb., tekintettel arra, hogy a méhek területe behatárolható.

Szláv szomszédaink

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 130 1

Vajon ismerjük-e szomszédainkat: a horvátokat, szerbeket, szlovénokat, szlovákokat és ukránokat? Hogyan fejlődtek a szláv nyelvek? Hol volt a szlávok őshazája? Értjük-e, ha egy szláv vendégünk uzsonnára cseresznyét, vacsorára pecsenyét kér? És értik-e a szlávok, ha azt mondjuk: „Az ország érseke a sátorban virraszt"? Hogyan látnak minket szláv szomszédaink? És mi hogyan látjuk őket?

A Pont könyvek sorozat új darabja, a Szláv szomszédaink érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyomarkay-szlav-szomszedaink//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave