Veszprémi Tamás

Általános kémia


Protonállapotok

Vizsgáljunk meg egy sav-bázis reakciót a folyamat szabadentalpiaváltozása szempontjából. A Brønsted–Lowry-elmélet szerint a sav-bázis reakció egy egyszerű protonátadás, melynek során a sav a protonforrás, a bázis pedig a protonnyelő. Az, hogy egy adott vegyület protonforrásként vagy protonnyelőként viselkedik, elsősorban attól függ, hogy a protontranszfer során a szabadentalpia hogyan változik. Avagy – ha csak a protonra koncentrálunk – attól függ, hogy az illető proton szabadentalpiája a két állapot között hogyan változik. Minthogy a protoncsere önként megy végbe egy sav-bázis reakció során, a proton szabadentalpiája nyilván csökken: a végállapot szükségszerűen stabilabb, mint a kiindulási állapot. Minél magasabb egy proton szabadentalpiája egy adott vegyületben, azaz minél kevésbé van kötve benne, annál könnyebben reagál egy olyan vegyülettel, melyben kötése erősebb, szabadentalpiája kisebb. Mondhatjuk tehát, hogy egy sav erősségét a savban levő proton szabadentalpiája határozza meg. A proton legreaktívabb, legnagyobb energiájú állapota nyilvánvalóan a csupasz proton. Ez tehát minden savak között a legerősebb, mely minden megprotonálható vegyületet meg is fog protonálni, és melyet semmi a világon nem tud megprotonálni: az abszolút sav. Minden más, protontartalmú vegyület ennél csak kevésbé savas lehet, avagy – ami ugyanazt jelenti – erősebben bázikus. Noha természetes lenne, hogy a proton energiáját válasszuk a skála zérus szintjének, a 8.1. ábrán mégis a vízhez viszonyítunk, elsősorban megszokásból. (Mivel a szabadentalpia-függvénynek nincs zéruspontja, és természetesen csak a szabadentalpia-különbségeket vizsgáljuk, ez semmi gondot nem okoz.)

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave