Általános kémia
Összefoglaló feladatok
- Írja be az „s” elemek vegyjeleit az alábbi periódusos rendszer megfelelő helyeire!
- Írjuk be az első három sor „p” elemeinek a vegyjeleit a fenti periódusos rendszer megfelelő helyeire!
- Soroljuk fel a nemesgázokat! Írja be a nemesgázok vegyjeleit a fenti periódusos rendszer megfelelő helyeire!
- Nevezzük el a 119-es rendszámú elemet!
- Melyik az a vegyület, amelyik 5,9% hidrogént és 94,1% oxigént tartalmaz?
- Melyik az a vegyület, amelyik 75% szenet és 25% hidrogént tartalmaz?
- Melyik vegyület tartalmaz 32,4% nátriumot, 22,6% kenet és 45,0% oxigént?
- Hány gramm vasat vonhatunk ki 207 g Fe2O3-ból?
- Hány mól víz van 90,6 g Ca(NO3)2· 4H2O-ban?
- Ismerve az elemek periódusos rendszerbeli elhelyezkedését, próbáljuk felírni az alábbi elemek hidridjeinek képletét! (Hidridnek a fémes elemek hidrogénvegyületeit nevezzük.) Na, Ca, Al, Ba, Li, In, Sn.
- Egy atom 13 protont és 14 neutront tartalmaz. Melyik atomról van szó?
- Hány proton, neutron és elektron van az Rh3+-ionban?
- Hány proton, neutron és elektron van az Eu+-ionban?
- A gallium két izotópjának atomtömege 68,9257 és 70,9249. A Földön előforduló gallium az elsőt 60,27%-ban, a másodikat 39,73%- ban tartalmazza. Mennyi a gallium atomtömege?
- Az atomerőművek tüzelőanyaga az urán–235. Ha ez az uránizotóp egy neutront „befog”, a keletkező urán–236 igen gyorsan elbomlik, bomlása során tekintélyes mennyiségű hő, három újabb neutron, , valamint egy nemesgázatom keletkezik. Melyik ez a nemesgázizotóp? Írjuk fel a magfolyamat „reakcióegyenletét”!
- Azt tudjuk, hogy az atommagban nincs elektron. Akkor viszont honnan származik a β-részecske?
- Az alábbi elemeket protonjaik és neutronjaik számával jellemezzük:
- 26 proton + 29 neutron
- 27 proton + 30 neutron
- 26 proton + 30 neutron
- 28 proton + 30 neutron
Melyik kettőtől várható kémiai hasonlóság? - Rajzoljuk meg a következő molekulák Lewis-féle pontszerkezetét: CN–, PbCl4, OF2, NCl3, HSO –.
- Adjuk meg a következő molekulák Lewis-féle pontszerkezetét elektronoktett és „kiterjesztett” elektronszerkezet feltételezésével: XeOF2, POF3!
- Nevezzük el a következő vegyületeket: AlK(SO4)2, S2Cl2, Mg(OH)Cl, Na3BO3, SrCO3, Ca(SiF6), K2HPO4.
- Az alábbi vegyületek közül melyek tartalmaznak ionos kötést? Melyek tartalmaznak ionos és kovalens kötést is? NaF, CO2, K2CO3, CaCO3, CH4, HCl, CH3COONa, CsCl.
- Hány elektron van az alábbi elemek külső vegyértékhéján: C, K, Rn, Cu, Fe, Ga, Sn, At?
- Az alábbi elemek kloridjai közül melyek képlete ACl3: K, C, B, Ca, Cs, Cu, Ga, Ge, Tl?
- Az alábbi elemek közül melyek képezhetnek A2S képletű szulfidot: Li, Be, As, Ca, H, Zn, Cs, Sb?
- Az alábbi elemek közül várhatóan melyek képezhetnek ionos vegyületeket halogénekkel: H, Ca, Al, Kr, Ge, U, Ba, Rb, Pb, Se, Te, Hg?
- Az alábbi vegyületek közül melyek tekinthetők sónak: NaF, CO2, CCl4, AlBr3, FSO3H, KH2PO4, TlI3, B2O3, NH4NO3?
- Egy szőlőcukoroldat 1 dm3-e kb. 1 500 000 000 db (1,5 milliárd) szőlőcukor-molekulát tartalmaz. Vajon édesnek érezzük ezt az oldatot?
- Európa területe A=10 180 000 km2. n=1 mól, d=0,4 mm átmérőjű tökéletes gömb alakúnak tekintett szemekből álló homok hány méter vastagon terítené be a kontinenst? A tér gömbökkel nem tölthető ki hézagmentesen. Egy viszonylag jó elrendezés gömbökkel a tér kb. 67%-át tölti ki.
- Számítsuk ki a következő vegyületek molekulatömegeit: Na2CO3, CaCO3, CaCl2·6H2O, C12H24O12, CuSO4·5H2O, Ca3(PO4)2. Kerekítsük az adatokat egész számra!
- A hemoglobin összegképlete a következő: C2952H4664N812O832S8Fe4. Számítsuk ki a molekulatömegét!
- A 14C-izotóp felezési ideje 5730 év. Mi lehet a magyarázata annak, hogy 300 millió éves széntömbökben mérhető mennyiségű radioaktív szénizotóp található?
- A bróm relatív atomtömege az IUPAC szerint: 79,901–79,907. Mi az oka annak, hogy nem egyetlen számot adnak meg, hanem egy intervallumot?
- Nehézvizet (D2O) kívánunk vízből desztillációval előállítani. Esővízből vagy tengervízből érdemesebb kiindulni?
- A csillagközi térben 36-os és 38-as tömegszámú argonizotópok fordulnak elő, a Föld légkörében viszont szinte kizárólag a 40-es (az argon relatív atomtömege 39,948). Miért „különleges” a földi argon?
- A modern tömegspektrométerek igen nagy pontossággal meg tudják állapítani egy molekula moláris tömegét. Így az összetétel kémiai meghatározására nincs is szükség, a pontos moláris tömegből az összegképlet egyértelműen következik. Vajon miért?
- Egy radioaktív elem felezési ideje 12 óra. Hányadrésze bomlott el az anyagnak a)12, b) 24, c) 36 óra alatt?
- A klór két izotópjának relatív atomtömege: és . Relatív gyakoriságuk 70,03%, illetve 24,47%. Számítsuk ki a klór átlagos relatív atomtömegét!
- A réz két természetes izotópjának relatív atomtömege: és . Relatív gyakoriságuk 69,09%, illetve 30,91%. Számítsuk ki a réz átlagos relatív atomtömegét!
- A magnézium három természetes izotópjának relatív atomtömege: , és . Relatív gyakoriságuk 78,70%, 10,13%, illetve 11,17%. Számítsuk ki a magnézium átlagos relatív atomtömegét!
- A szilícium három természetes izotópjának relatív atomtömegei és gyakoriságuk a következő: 35Si: 27,9769 és 92,23%, 29Si: 28,9760 és 4,68%, 29Si: 29,9738 és 3,09%. Mennyi a szilícium átlagos atomtömege?
- Az aszkorbinsav vagy ismertebb nevén a C-vitamin 40,92% szenet, 4,08% hidrogént és 04,0% oxigént tartalmaz. Adjuk meg az aszkorbinsav tapasztalati képletét!
- Egy vegyület 53% alumíniumot és 47% oxigént tartalmaz. Mi a képlete?
- Hány gramm kalcium van 100 g CaCO3-ban?
- Mennyi a tömege
- 1,2 mmól réznek?
- 2,0 mól vasnak?
- 3 kmól lítiumnak?
- 3∙1021 oxigénmolekulának?
- Számítsuk ki a) a céziumatom, b) a franciumatom tömegét!
- Egy magnéziumdarabka tömege 1,2 g. Mennyi a tömege annak a kén mintának, melyben pontosan azonos számú atom van?
- A hidrogén elektronegativitása 2,1, a klóré 3,5. Vajon mennyi az egyes atomok elektronegativitása a HCl-molekulában?
- Egy semleges atom 16 elektront tartalmaz. Hanyadik periódus eleme? Vajon fém, félfém vagy nemfém az illető elem? Vajon gáz, folyadék vagy szilárd állapotú?
- Egy sötét színű, fényes elemről hogyan állapítható meg, hogy fém vagy nemfém?
- 1 mól víz 18 g, illetve jó közelítéssel 18 ml. Becsüljük meg az Avogadro-számot, ha a vízmolekula átmérőjét 2 Å-nek becsüljük!
- Ábrázolja a Lewis-pontmodellel a következő atomokat: K, Ca, N, S, Te, Rn
- Ábrázoljuk Lewis-pontmodellel a következő molekulákat: GaBr3, SnCl4, I3–
- A tiocianátion (NCS-) három „rezonancia”-szerkezettel is felírható:Az első esetben a negatív töltés a nitrogénen, a másodikban a kénen van. A harmadik esetben a kén +1, a nitrogén -2 töltésű. Melyik szerkezet valószínűsíthető az elektronegativitások alapján? Melyik a legkevésbé valószínű?
- Döntse el a mellékelt kötéstávolságok alapján, melyik az előző példában tárgyalt tiocianát-ion legvalószínűbb szerkezete!kötéshossz (pm)S–CC–Negyszeres181147kétszeres155128háromszoros–116(NCS)–165117HNCS156122
Tartalomjegyzék
- Általános kémia
- Impresszum
- Előszó az új kiadáshoz
- Előszó
- 1. Fizikai mennyiségek és mérésük
- 2. Elemek és vegyületek
- 3. Keverékek és elegyek
- 4. Kémiai reakciók
- 5. Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 5.1.1. Gázok állapotai és állapotegyenletei
- 5.1.2. Folyadékállapot
- 5.1.3. A szilárd állapot jellemzői
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.1.3.2. Mi van az elemi cellában?
- 5.1.3.3. Kvázikristályok
- 5.1.3.4. Átmenet a cseppfolyós és kristályos állapotok között
- 5.1.3.5. Szilárd anyagok felületi sajátságai
- 5.1.3.6. Olvadás: a kristályrács összeomlása
- 5.1.3.7. Szilárd anyagok gőztenziója
- 5.1.3.8. Amorf anyagok
- 5.1.3.1. A kristályok szerkezete
- 5.2. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
- 5.3. Kétkomponensű rendszerek
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 5.1. Egykomponensű, egyfázisú rendszerek
- 6. A kémiai termodinamika alapjai
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 6.2. Munka és energia: a termodinamika első főtétele
- 6.3. A folyamatok iránya: a II. főtétel
- 6.4. Az entrópia abszolút értéke: a III. főtétel
- 6.5. Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet
- 6.6. Termokémia
- 6.7. Anyagtranszport
- 6.8. Az egyensúly
- 6.9. Egyensúly és kémiai potenciál
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 6.1. Intenzív és extenzív mennyiségek. Erők és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik főtétele
- 7. Kémiai egyensúlyok
- 8. Sav-bázis elméletek
- 9. Elektrokémia
- 10. Az atomok szerkezete
- 11. A molekulák szerkezete
- 11.1. A kémiai kötés
- 11.2. A molekulák geometriája
- 11.3. A molekulák belső mozgásformái: rezgő- és forgómozgás
- 11.4. Az elektronsűrűség
- 11.5. Molekulák közötti kölcsönhatások
- 11.6. Anyagi és molekuláris tulajdonságok
- Megoldások
- Ellenőrző kérdések
- Összefoglaló feladatok
- 12. A kémiai kinetika
- Adattár
- 1. Fizikai állandók
- 2. Az elemek és tulajdonságaik
- 3. Oldhatóság vízben (%)
- 4. Elemek és ásványok kristályformái
- 5. Néhány anyag forráspontja különböző nyomásokon
- 6. Néhány anyag kritikus pontja és forráspontja (atmoszféranyomáson)
- 7. Néhány anyag olvadásponja különböző nyomásokon
- 8. Néhány anyag hármaspontja
- 9. Élelmiszerek energiatartalma
- 10. Néhány gyenge sav egyensúlyi állandója és pKs értéke
- 11. Néhány gyenge bázis egyensúlyi állandója és pKb értéke
- 12. Oldhatósági szorzatok
- 13. Standard elektródpotenciálok
- 1. Fizikai állandók
- Az összefoglaló feladatok megoldásai
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 051 9
A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása. A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti. Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero