Veszprémi Tamás

Általános kémia


Összefoglaló feladatok

  1. Írja be az „s” elemek vegyjeleit az alábbi periódusos rendszer megfelelő helyeire!
  2. Írjuk be az első három sor „p” elemeinek a vegyjeleit a fenti periódusos rendszer megfelelő helyeire!
  3. Soroljuk fel a nemesgázokat! Írja be a nemesgázok vegyjeleit a fenti periódusos rendszer megfelelő helyeire!
  4. Nevezzük el a 119-es rendszámú elemet!
  5. Melyik az a vegyület, amelyik 5,9% hidrogént és 94,1% oxigént tartalmaz?
  6. Melyik az a vegyület, amelyik 75% szenet és 25% hidrogént tartalmaz?
  7. Melyik vegyület tartalmaz 32,4% nátriumot, 22,6% kenet és 45,0% oxigént?
  8. Hány gramm vasat vonhatunk ki 207 g Fe2O3-ból?
  9. Hány mól víz van 90,6 g Ca(NO3)2· 4H2O-ban?
  10. Ismerve az elemek periódusos rendszerbeli elhelyezkedését, próbáljuk felírni az alábbi elemek hidridjeinek képletét! (Hidridnek a fémes elemek hidrogénvegyületeit nevezzük.) Na, Ca, Al, Ba, Li, In, Sn.
  11. Egy atom 13 protont és 14 neutront tartalmaz. Melyik atomról van szó?
  12. Hány proton, neutron és elektron van az Rh3+-ionban?
  13. Hány proton, neutron és elektron van az Eu+-ionban?
  14. A gallium két izotópjának atomtömege 68,9257 és 70,9249. A Földön előforduló gallium az elsőt 60,27%-ban, a másodikat 39,73%- ban tartalmazza. Mennyi a gallium atomtömege?
  15. Mi keletkezik a -atomból, ha α-részecskét bocsát ki?
  16. Mi keletkezik a -atomból, ha β-részecskét bocsát ki?
  17. Az atomerőművek tüzelőanyaga az urán–235. Ha ez az uránizotóp egy neutront „befog”, a keletkező urán–236 igen gyorsan elbomlik, bomlása során tekintélyes mennyiségű hő, három újabb neutron, , valamint egy nemesgázatom keletkezik. Melyik ez a nemesgázizotóp? Írjuk fel a magfolyamat „reakcióegyenletét”!
  18. Azt tudjuk, hogy az atommagban nincs elektron. Akkor viszont honnan származik a β-részecske?
  19. Az alábbi elemeket protonjaik és neutronjaik számával jellemezzük:
    1. 26 proton + 29 neutron
    2. 27 proton + 30 neutron
    3. 26 proton + 30 neutron
    4. 28 proton + 30 neutron
    Melyik kettőtől várható kémiai hasonlóság?
  20. Rajzoljuk meg a következő molekulák Lewis-féle pontszerkezetét: CN, PbCl4, OF2, NCl3, HSO .
  21. Adjuk meg a következő molekulák Lewis-féle pontszerkezetét elektronoktett és „kiterjesztett” elektronszerkezet feltételezésével: XeOF2, POF3!
  22. Nevezzük el a következő vegyületeket: AlK(SO4)2, S2Cl2, Mg(OH)Cl, Na3BO3, SrCO3, Ca(SiF6), K2HPO4.
  23. Az alábbi vegyületek közül melyek tartalmaznak ionos kötést? Melyek tartalmaznak ionos és kovalens kötést is? NaF, CO2, K2CO3, CaCO3, CH4, HCl, CH3COONa, CsCl.
  24. Hány elektron van az alábbi elemek külső vegyértékhéján: C, K, Rn, Cu, Fe, Ga, Sn, At?
  25. Az alábbi elemek kloridjai közül melyek képlete ACl3: K, C, B, Ca, Cs, Cu, Ga, Ge, Tl?
  26. Az alábbi elemek közül melyek képezhetnek A2S képletű szulfidot: Li, Be, As, Ca, H, Zn, Cs, Sb?
  27. Az alábbi elemek közül várhatóan melyek képezhetnek ionos vegyületeket halogénekkel: H, Ca, Al, Kr, Ge, U, Ba, Rb, Pb, Se, Te, Hg?
  28. Az alábbi vegyületek közül melyek tekinthetők sónak: NaF, CO2, CCl4, AlBr3, FSO3H, KH2PO4, TlI3, B2O3, NH4NO3?
  29. Egy szőlőcukoroldat 1 dm3-e kb. 1 500 000 000 db (1,5 milliárd) szőlőcukor-molekulát tartalmaz. Vajon édesnek érezzük ezt az oldatot?
  30. Európa területe A=10 180 000 km2. n=1 mól, d=0,4 mm átmérőjű tökéletes gömb alakúnak tekintett szemekből álló homok hány méter vastagon terítené be a kontinenst? A tér gömbökkel nem tölthető ki hézagmentesen. Egy viszonylag jó elrendezés gömbökkel a tér kb. 67%-át tölti ki.
  31. Számítsuk ki a következő vegyületek molekulatömegeit: Na2CO3, CaCO3, CaCl2·6H2O, C12H24O12, CuSO4·5H2O, Ca3(PO4)2. Kerekítsük az adatokat egész számra!
  32. A hemoglobin összegképlete a következő: C2952H4664N812O832S8Fe4. Számítsuk ki a molekulatömegét!
  33. A 14C-izotóp felezési ideje 5730 év. Mi lehet a magyarázata annak, hogy 300 millió éves széntömbökben mérhető mennyiségű radioaktív szénizotóp található?
  34. A bróm relatív atomtömege az IUPAC szerint: 79,901–79,907. Mi az oka annak, hogy nem egyetlen számot adnak meg, hanem egy intervallumot?
  35. Nehézvizet (D2O) kívánunk vízből desztillációval előállítani. Esővízből vagy tengervízből érdemesebb kiindulni?
  36. A csillagközi térben 36-os és 38-as tömegszámú argonizotópok fordulnak elő, a Föld légkörében viszont szinte kizárólag a 40-es (az argon relatív atomtömege 39,948). Miért „különleges” a földi argon?
  37. A modern tömegspektrométerek igen nagy pontossággal meg tudják állapítani egy molekula moláris tömegét. Így az összetétel kémiai meghatározására nincs is szükség, a pontos moláris tömegből az összegképlet egyértelműen következik. Vajon miért?
  38. Írjunk reakcióegyenletet a következő atommagok α-bomlására: , uránium-235
  39. Írjunk reakcióegyenletet a következő atommagok ß-bomlására: szén-14,
  40. Egészítse ki a következő reakcióegyenleteket:
  41. Egy radioaktív elem felezési ideje 12 óra. Hányadrésze bomlott el az anyagnak a)12, b) 24, c) 36 óra alatt?
  42. A klór két izotópjának relatív atomtömege: és . Relatív gyakoriságuk 70,03%, illetve 24,47%. Számítsuk ki a klór átlagos relatív atomtömegét!
  43. A réz két természetes izotópjának relatív atomtömege: és . Relatív gyakoriságuk 69,09%, illetve 30,91%. Számítsuk ki a réz átlagos relatív atomtömegét!
  44. A magnézium három természetes izotópjának relatív atomtömege: , és . Relatív gyakoriságuk 78,70%, 10,13%, illetve 11,17%. Számítsuk ki a magnézium átlagos relatív atomtömegét!
  45. A szilícium három természetes izotópjának relatív atomtömegei és gyakoriságuk a következő: 35Si: 27,9769 és 92,23%, 29Si: 28,9760 és 4,68%, 29Si: 29,9738 és 3,09%. Mennyi a szilícium átlagos atomtömege?
  46. Az aszkorbinsav vagy ismertebb nevén a C-vitamin 40,92% szenet, 4,08% hidrogént és 04,0% oxigént tartalmaz. Adjuk meg az aszkorbinsav tapasztalati képletét!
  47. Egy vegyület 53% alumíniumot és 47% oxigént tartalmaz. Mi a képlete?
  48. Hány gramm kalcium van 100 g CaCO3-ban?
  49. Mennyi a tömege
    1. 1,2 mmól réznek?
    2. 2,0 mól vasnak?
    3. 3 kmól lítiumnak?
    4. 3∙1021 oxigénmolekulának?
  50. Számítsuk ki a) a céziumatom, b) a franciumatom tömegét!
  51. Egy magnéziumdarabka tömege 1,2 g. Mennyi a tömege annak a kén mintának, melyben pontosan azonos számú atom van?
  1. A hidrogén elektronegativitása 2,1, a klóré 3,5. Vajon mennyi az egyes atomok elektronegativitása a HCl-molekulában?
  1. Egy semleges atom 16 elektront tartalmaz. Hanyadik periódus eleme? Vajon fém, félfém vagy nemfém az illető elem? Vajon gáz, folyadék vagy szilárd állapotú?
  2. Egy sötét színű, fényes elemről hogyan állapítható meg, hogy fém vagy nemfém?
  3. Vajon miért egész szám a -izotóp atomtömege, hiszen abban is vannak elektronok?
  4. 1 mól víz 18 g, illetve jó közelítéssel 18 ml. Becsüljük meg az Avogadro-számot, ha a vízmolekula átmérőjét 2 Å-nek becsüljük!
  5. Ábrázolja a Lewis-pontmodellel a következő atomokat: K, Ca, N, S, Te, Rn
  6. Ábrázoljuk Lewis-pontmodellel a következő molekulákat: GaBr3, SnCl4, I3
  7. A tiocianátion (NCS-) három „rezonancia”-szerkezettel is felírható:
    Az első esetben a negatív töltés a nitrogénen, a másodikban a kénen van. A harmadik esetben a kén +1, a nitrogén -2 töltésű. Melyik szerkezet valószínűsíthető az elektronegativitások alapján? Melyik a legkevésbé valószínű?
  8. Döntse el a mellékelt kötéstávolságok alapján, melyik az előző példában tárgyalt tiocianát-ion legvalószínűbb szerkezete!
    kötéshossz (pm)
    S–C
    C–N
    egyszeres
    181
    147
    kétszeres
    155
    128
    háromszoros
    116
    (NCS)
    165
    117
    HNCS
    156
    122

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave