Veszprémi Tamás

Általános kémia


Összefoglaló feladatok

  1. Az alábbiak közül mely keverékek homogének: tej, majonéz, tea, Coca-Cola, narancslé, benzin, levegő, szmog, bableves?
  2. Ha ezüst-nitrát oldathoz nátriumklorid oldatot öntünk, fehér, nagyon rosszul oldódó ezüst-klorid keletkezik, mely fehér üledék, „csapadék” formában válik ki az oldatból. Hogyan távolítható el a fehér AgCl a vizes oldatból?
  3. Hogyan választaná szét a) a sót és a homokot, b) a vasport és a kénport, c) a benzint és a vizet?
  4. 40 °C-on 100 g vízben 64 g KNO3 oldódik. Hány %-os a 40 °C-on telített KNO3-oldat?
  5. 20 °C-on 31,2 g KNO3 oldódik 100 g vízben, 60 °C-on pedig 111,0 g. 500 g 60 °C-on telített KNO3-oldatot 20 °C-ra hűtünk le. Hány g KNO3 válik ki eközben az oldatból?
  6. Egy vizes oldat 40% Na2CO3-ot tartalmaz. Számítsuk ki a Na2CO3 mólszázalékát!
  7. Számítsuk ki valamely 3 mól% oldott anyagot tartalmazó vizes oldat Raoult-koncentrációját!
  8. A naftalin (C10H8) benzolos (C6H6) oldata 25 mól% naftalint tartalmaz. Fejezzük ki az oldat összetételét %-ban!
  9. A 2 mólos kénsavoldat sűrűsége 1,120 g/ml. Számítsuk ki az oldatban a víz és a kénsav tömegszázalékát! Számítsuk ki a kénsav mól%-os és Raoult-koncentrációját is!
  10. Egy vizes kálium-klorid-oldatban a KCl móltörtje 0,24. Az oldat sűrűsége 1,12 g/ml. Számítsuk ki az oldat Raoult-féle koncentrációját, tömegszázalékos összetételét és molaritását!
  11. A 10 mól%-os vizes sósavoldat sűrűsége 1,094 g/ml. Adjuk meg a HCl koncentrációját a) tömegszázalékban, b) molaritásban és c) molalitásban kifejezve!
  12. Adjuk meg a tömény, 98%-os kénsav (H2SO4; sűrűsége 1,836 g/ml) koncentrációját mol/l-ben, g/l-ben, mól%-ban!
  13. Számítsuk ki annak a CaCl2-oldatnak a koncentrációját Raoult-koncentrációban, (m/m)%-ban, molaritásban, melynek móltörtje 0,67, sűrűsége 1,324 g/ml!
  14. Mennyi kálium-hidroxid szükséges 200 ml 0,6 mólos KOH-oldat készítéséhez?
  15. Készítendő 24 mól% naftalint (C10H8) tartalmazó benzolos (C6H6) oldat. Mennyi naftalint és benzolt kell bemérni 450 g oldat készítéséhez?
  16. 64 g naftalint (C10H8) 156 g benzolban (C6H6) oldunk. Számítsuk ki a keletkező oldatban a naftalin tömegtörtjét, b) tömegszázalékát, c) móltörtjét, d) mólszázalékát! Számítsuk ki az oldat 1 móljának tömegét is!
  17. 100 g nátrium-kloridot annyi vízben oldunk, hogy a keletkező oldat térfogata 500 ml legyen. Az oldat sűrűsége 1,132 g/ml. Számítsuk ki a NaCl molaritását, mól%-át, valamint Raoult-féle koncentrációját!
  18. Készítendő 10 mól% karbamidot (CO(NH2)2) tartalmazó vizes oldat. Mennyi karbamidot és vizet kell bemérni 5 mól oldathoz? Számítsuk ki az oldat Raoult-féle koncentrációját is!
  1. 100 g 10 mól%-os kénsavoldatot elegyítünk 150 g 15 mól%-os kénsavval. Számítsuk ki a keletkező kénsavoldat mól%-os összetételét!
  2. Összeöntünk 75 ml 10%-os 1,09 g/ml sűrűségű és 220 ml 33%-os 1,32 g/ml sűrűségű kálium-hidroxid-oldatot. Adjuk meg a keletkezett oldatban a KOH móltörtjét!
  3. 78%-os és 48%-os oldatból 30 g 66%-os oldatot akarunk előállítani. Hány g-ot kell ehhez az egyes oldatokból vennünk?
  4. 585 g/l összetételű 1,440 g/ml sűrűségű és 99 g/l összetételű 1,100 g/ml sűrűségű nátriumhidroxid-oldatból hány ml-t kell venni 100 g 15%-os oldat készítéséhez?
  5. Hány g 60 °C-os vízből hány g BaCl2. 2H2O-t kell átkristályosítanunk, ha 50 g tiszta BaCl2. 2H2O-t akarunk kapni az oldat 20 °C-ra való lehűtésével. Hány % a termelés? Oldhatóságok: 60 °C-on 46,4 g vízmentes BaCl2/100 g víz, 20 °C-on 35,7 g vízmentes BaCl2/100 g víz.
  6. Mekkora lesz a kapott oldat tömeg%-os koncentrációja, ha 1,5 kg 9,8%-os és 2,5 l 3 mól/l (d = 1,20 g/cm3) kénsavoldatot keverünk össze?
  1. Milyen oldószerben lehet föloldani a következő anyagokat?
    1. nátrium-klorid
    2. naftalin
    3. grafit
    4. elemi jód
    5. elemi nátrium
  2. Hány kg vizet kell egy 40%-os glükózsziruphoz (d = 1,35 g/cm3) adnunk, hogy 1500 l 8%-os glükózoldatot (d = 1,10 g/cm3) kapjunk?
  3. Hány %-os lesz az az oldat, amelyet 3 mól CuSO4-ból és 200 mól vízből állítunk elő?
  4. 100 l 2 M konyhasóoldathoz 50 l 1 M konyhasóoldatot adunk. Hány tömegszázalékos lesz a keletkező oldat, ha a sűrűsége 1,080 g/cm3? Hány mólos lesz a keletkezett sóoldat?
  5. 10 000 t 23 V/V %-os víztartalmú gabona víztartalmát megfelelő szárító-berendezésben 12 V/V %-ra kell csökkentenünk. Hány t vizet kell a gabonából eltávolítani?
  6. Mi várható, ha NaCO3-oldatot elegyítünk CaCl2-oldattal?
  7. Mi történik, ha K2S-oldatot elegyítünk CuSO4·5H2O-oldattal?
  8. Mi történik, ha (NH4)2SO4-oldatot és MgCl2-oldatot elegyítünk?
  9. Egy szilárd, kristályos anyagot melegítve, anélkül, hogy vizet adnánk hozzá, homogén, vizes oldatot kapunk. Hogyan lehetséges ez?
  10. Hány mól kristályvíz van 90,6 g Ca(NO3)2·4H2O-ban?
  11. Mennyi a nitrogén tömegszázalékos aránya az a) NO, b) NO2, c) N2O és a d) N2O3 molekulákban?
  12. Egy vegyület 28,2% nitrogént, 8,1% hidrogént, 20,8% foszfort és 42,9% oxigént tartalmaz. A mérésekből az is tudható, hogy ammóniumion van benne. Írja fel a vegyület képletét, és nevezze el a vegyületet!
  13. Nagyon híg vizes oldat esetén mi a molaritás és a molalitás viszonya?
  14. 10 g glükózt oldunk vízben. A keletkező oldat 320 ml térfogatú. Számítsuk ki az oldat koncentrációját!
  15. Hány gramm ezüst-nitrátot tartalmaz 375 ml 1,5 M AgNO3-oldat?
  16. Hány milliliter 0,5 M NaOH-oldat tartalmaz 25 g NaOH-t?
  17. 65 ml 0,95 M Na2SO4-oldatot hígítunk 135 ml-re. Mi lesz az új koncentráció?
  18. 18 ml 2 M kénsav oldatot hígítunk 80 ml-re. Számítsuk ki az új koncentrációt!
  19. Hány g Na2CO3·10H2O-t és hány g vizet kell bemérni 1 kg 1,5 Raoultkoncentrációjú oldathoz?
  20. 200 g x=0,1 és 300 g x=0,15 móltörtű kénsavoldatot elegyítünk. Mi lesz a keletkező kénsavoldat koncentrációja?
  21. A 0,8 mólos Al2(SO4)3-oldatban mennyi az alumínium és mennyi a szulfátion koncentrációja?
  22. 100 g 2 mol/kg-os és 100 g 1 mol/ kg-os kénsavoldatot elegyítünk. Számítsuk ki az elegy molalitását!
  23. Elegyítsünk 100 g 10%-os és 200 g 20%-os oldatot! Adjuk meg az elegy koncentrációját!
  24. Hány ml koncentrált (15 M) ammóniát kell 500 ml-re hígítani ahhoz, hogy 6 M-os ammónia oldatot nyerjünk?
  25. Mi annak a cukoroldatnak (C6H12O6) a móltörtje, mely 30 g cukrot és 500 g vizet tartalmaz?
  26. Adjuk meg a 2,5 M-os HNO3-oldat koncentrációját tömegszázalékban és mólszázalékban, ha az oldat sűrűsége 1,01 g/ml.
  27. 5 liter 65,2%-os kénsavat (d=1,56 g/ml) hígítunk 17%-osra (d=1,12 g/ml). Hány liter vízre van szükségünk?
  28. Adjuk meg a tömény, 98%-os kénsav (d=1,83 g/ml) koncentrációját molalitásban és mólszázalékban!
  29. Mennyi 35%-os sósav (d=1,18 g/ml) szükséges 100 ml 1,5 M-os HCl-oldat készítéséhez?
  30. Egy üzemben 100 kg 7,5%-os sóoldatot 90%-ossá párolnak. Hány kg vizet kell eltávolítani?
  31. Egy ismeretlen anyagról tudjuk, hogy csak szénből és hidrogénből áll. Egy 27,65 g-os mintát oxigénben elégetve belőle 35,5 g vizet és 86,9 g szén-dioxidot nyerünk. Vajon mi a képlete az ismeretlen anyagnak?
  32. 30 ml 2 mólos ammóniaoldatot hígítunk vízzel 50 ml-re. Mennyi az új oldat koncentrációja?
  33. Mennyi 0,1 M kénsav szükséges 250 ml 0,02 M oldat készítéséhez?
  34. Nátrium-klorid koncentrált oldatához alkoholt csepegtetve fehér csapadék válik ki. Vajon mi az összetétele?
  35. Ugye ismerős Arkhimédész története? Ő volt az, aki egy kád vízben ülve merengett a király koronájának összetételén… Tegyük föl, hogy a korona 4,128 kg volt szárazon, levegőn mérve. És 3,822 kg, mikor Arkhimédész vízbe mártotta. Hogyan jött rá, hogy a korona nem tiszta arany, hanem jó adag ezüsttel van hamisítva? Mennyi ezüsttel is?
  36. Hány gramm alkoholból és hány gramm vízből hány gramm elegyet nyerünk?

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave