Veszprémi Tamás

Általános kémia


Az oxidáció foka

Az elektroneltolódások kényelmes osztályozása céljából vezették be az oxidációfok fogalmát. Az oxidációfok megadja, hogy a kérdéses atom egy adott vegyületben hány elektront veszített (+ előjel), vagy hány elektront vett fel (– előjel). Ezért az oxidációfoknak negatív vagy pozitív előjele lehet. Noha az oxidációfok általában a molekula valódi elektroneloszlását tükrözi (egy molekulában mindig az elektronegatívabb atomnak lesz negatív az oxidációfoka), a skála önkényes választása folytán nem a molekula atomjainak reális töltéseit adja meg. Először is a reális töltéseloszlás térbeli, ugyanis nemcsak az atomon, hanem az atomok közötti térben is van töltés. Másodszor egy molekula atomjain az atomok közötti kötés polaritásának megfelelően rendszerint csak egy kis töltéshányad, nem pedig egy (vagy több) egész töltés van. Ionos vegyületekben valóban egy vagy több teljes elektromos töltéssel rendelkező ion található. Pl. az NaCl-ben a nátrium valóban egy majdnem teljes pozitív, a klór egy majdnem teljes negatív töltést hordoz. Ilyen azonban viszonylag kevés létezik. A vegyületek többségében csak többé-kevésbé poláros kötések vannak, ez pedig azt jelenti, hogy a töltés ugyan aszimmetrikusan oszlik meg az atomok között, de nem adódik át teljesen. Ugyanakkor az oxidációfok számítása során mindig teljes elektronátadást feltételezünk egyik atomról a másikra.

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave