Veszprémi Tamás

Általános kémia


Korlátlanul elegyedő folyadékpárok (folytatás)

A tenzió-összetétel diagram rengeteg információt tartalmaz, mérése azonban nem egyszerű. Sokkal könnyebb mérni – és használni – az olyan diagramot, melyen állandó nyomást feltételezve az elegy forráspontja szerepel az összetétel függvényében. Mi a kapcsolat a p–x és a T–x diagram között? Először is az nyilvánvaló, hogy az illékonyabb komponens forráspontja alacsonyabb. Aztán könnyen rájöhetünk arra is, hogy megfordul a vapor- és likviduszgörbék sorrendje: a vaporgörbe kerül a likvidusz fölé. És még egy nagyon fontos dolog: amíg a p–x diagramon az ideális elegyhez tartozó likviduszgörbe a Raoult-törvény értelmében lineáris, ez már a T–x diagramon nem igaz. Minthogy a tenzió és a hőmérséklet közötti kapcsolat a Clausius–Clapeyron-egyenletnek megfelelően exponenciális, a T–x diagramon még ideális esetben sem lineáris a likviduszgörbe. Ismét egy fázisdiagramhoz jutottunk (5.78. ábra), melynek a likviduszgörbe alatti területe a folyadékfázist reprezentálja, a vaporgörbe feletti rész a tiszta gázfázist. Például az 1. pont egy 120 °C hőmérsékletű és benzolra nézve x = 0,8 móltörtű benzol-toluol gőzelegyet jelent – egy olyan rendszert, mely folyadékot nem, csak gőzt tartalmaz. A 2. pont viszont egy xb = 0,63 móltörttel és T = 78 °C-kal jellemzett benzol-toluol folyadékelegyet jelképez.37 A két görbe közötti 3. pont a kétfázisú területre esik, vagyis ebben a tartományban a forrásban levő folyadékelegy és a fölötte levő atmoszféra nyomású egyensúlyi gőzelegy található. Mint minden ilyen esetben, a pont nem egy anyagot jelképez, hanem két fázis átlagos összetételét. Megmutatja azonban az egyes fázisokat külön is, mégpedig úgy, hogy a ponton áthaladó vízszintes egyenes (az ún. konóda) jelöli ki a H pontot, mely a folyadék állapotát mutatja és a G pontot, mely a gőzét. Mindkettőhöz természetesen azonos egyensúlyi hőmérséklet tartozik, de az összetételük már nem azonos: a folyadék móltörtje xb = 0,3, a gőzé yb = 0,52. A két fázis relatív mennyiségét ezúttal is a jól ismert mérlegszabály adja meg: a folyadék mennyisége úgy aránylik a 3-G szakasz hosszához, mint a gőz mennyisége a H-3 szakaszéhoz.

Általános kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave