Szalay Olga

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye


Katonadalok gyűjtése

Az első világháború idején Kodály és Bartók az addigi, „civilek” közt végzett gyűjtések mellett katonáktól való gyűjtésre is vállalkozik. A katonai gyűjtésekkel összefüggő, 1915 és 1921 közötti eseményekből kiderül, hogy a gyűjtést nemcsak Kodályék szorgalmazták, hanem az kezdettől összefonódott egy országos kezdeményezéssel, amelyet magyar részről a Vallás- és Közoktatásügyi, valamint a királyi magyar Honvédelmi Minisztérium támogatott. Utóbb a Monarchia részéről ez kiegészült a császári és királyi közös Hadügyminisztérium (K. u. k. Kriegsministerium) javaslatával, amely népszerűsítő és tudományos kiadványsorozatok, valamint egy történeti koncert nagy távlatú kereteibe óhajtotta illeszteni az immár monarchikus léptékű katonagyűjtést s benne a két magyar gyűjtő tevékenységét. A katonagyűjtésekből tervezett kiadványokkal kapcsolatban fennmaradt levelezést a dualista Magyarország bürokráciája jellemzi. Az ügyintézés szolgálati útja Kodályéktól a Zeneakadémián keresztül a kultuszminisztériumhoz, onnan a m. kir. Honvédelmi Minisztériumhoz, végül a közös Hadügyminisztériumhoz vezetett. A többéves akció időszakából eddig megkerült dokumentumok – amelynek részleteivel már több kutató is foglalkozott222 – még mindig hagynak nyitva kérdéseket. Amikor tehát az események részleteinek összeillesztését megkíséreljük, hangsúlyoznunk kell, hogy a téma kutatása még nem zárult le teljesen.

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 122 6

Szalay Olga az MTA Zenetudományi Intézetében A Magyar Népzene Tára sorozat szerkesztőségének munkatársa. Legutóbbi könyvében munkatársával Kodály nagyszalontai gyűjtését adták közre (Szalay Olga - Rudas Péterné Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése). Mostani, új eredményeket is bemutató önálló kötetében, amely a Jyväskyläi Egyetemen (Finnország) 2003-ban megvédett doktori disszertációja, húszéves Kodály-kutatásait összegzi.

Bartók Béla „a magyar népzene egyetlen alapos ismerője"-ként jellemezte kiváló kortársát és barátját. Eősze László e könyv előszavában írja Kodályról: „Bármilyen sokágú volt is munkássága, középpontjában - s a többi ágra kisugárzó hatással - mindvégig a népzenekutatás állt. ... E kötet lapjain egy tudatosan felépített, szinte művészileg eltervezett, nagy ívű pálya képe rajzolódik ki."

A népzenetudós Kodály életművét (1905-1967) először kísérhetjük végig részletesen. A kötetben nem csupán a publikált eredmények sorakoznak egymás mellé. Kirajzolódik a népzenetudós működésének teljes spektruma, fény derül a félbeszakadt vagy csupán tervezésig jutott munkákra, és egy új tudományág kodályi koncepciója válik láthatóvá. A szerző a népzene oldaláról világít rá a kutatói és a kompozíciós, illetőleg pedagógiai munkásság közti összefüggésekre. Kodály 1945 után is továbbívelő tudósi pályájának középpontjában A Magyar Népzene Tára összkiadás megindítása s ezzel együtt a maga köré gyűjtött munkatársakból, Népzenekutató Csoport néven az összehasonlító népzenetudomány sajátosan magyar műhelyének megteremtése áll.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szalay-kodaly-a-nepzenekutato-es-tudomanyos-muhelye//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave