Szalay Olga

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye


A múlt rekonstrukciója a hagyományból

A gyűjtést és lejegyzést követő munkafázisban, a népdallejegyzésekkel való munka során Kodály a támlapokat jegyzetekkel egészíti ki, amelyeket a rendszerezési munkák folyamán továbbiakkal bővít. E jegyzetek a rendszerezéskor segítik az összetartozó dallamok egymás mellé kerülését, de egyúttal a leendő összkiadás jegyzetanyagát is jelentik. Egy részük néprajzi jellegű, a gyűjtéssel, a dallam életével közvetlenül kapcsolatos. (Ezekről már a II/5. és II/7. fejezetben is volt szó.) Más részük pedig hivatkozás: a dal gyűjtésből származó variánsaira, szomszéd- vagy rokonnépi rokonságára, párhuzamaira és a dal szövegének vagy dallamának korábbi (16–19. századi) kéziratos, illetve nyomtatott forrásokban való előfordulására, történeti rokonságára. E hivatkozások száma olykor a 10-et, 20-at is eléri. A zenetörténeti hivatkozások Kodálynál jellemzően gyakoriak. Gyakran megesik, hogy első pillantásra meglepő dallamrokonságokra hívja fel a figyelmet, és az is, hogy egy-egy általa hivatkozott történeti forrás csak az egészen elmélyült ismeretekkel rendelkezők számára ismert. A dalokhoz írt ilyesfajta jegyzeteket nevezte Kodály „a dallam teljes bibliográfiájának”, és ezek sajátosan kodályi gondolatként helyet kaptak a tervezett népzenei összkiadás mutatói közt is.408

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 122 6

Szalay Olga az MTA Zenetudományi Intézetében A Magyar Népzene Tára sorozat szerkesztőségének munkatársa. Legutóbbi könyvében munkatársával Kodály nagyszalontai gyűjtését adták közre (Szalay Olga - Rudas Péterné Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése). Mostani, új eredményeket is bemutató önálló kötetében, amely a Jyväskyläi Egyetemen (Finnország) 2003-ban megvédett doktori disszertációja, húszéves Kodály-kutatásait összegzi.

Bartók Béla „a magyar népzene egyetlen alapos ismerője"-ként jellemezte kiváló kortársát és barátját. Eősze László e könyv előszavában írja Kodályról: „Bármilyen sokágú volt is munkássága, középpontjában - s a többi ágra kisugárzó hatással - mindvégig a népzenekutatás állt. ... E kötet lapjain egy tudatosan felépített, szinte művészileg eltervezett, nagy ívű pálya képe rajzolódik ki."

A népzenetudós Kodály életművét (1905-1967) először kísérhetjük végig részletesen. A kötetben nem csupán a publikált eredmények sorakoznak egymás mellé. Kirajzolódik a népzenetudós működésének teljes spektruma, fény derül a félbeszakadt vagy csupán tervezésig jutott munkákra, és egy új tudományág kodályi koncepciója válik láthatóvá. A szerző a népzene oldaláról világít rá a kutatói és a kompozíciós, illetőleg pedagógiai munkásság közti összefüggésekre. Kodály 1945 után is továbbívelő tudósi pályájának középpontjában A Magyar Népzene Tára összkiadás megindítása s ezzel együtt a maga köré gyűjtött munkatársakból, Népzenekutató Csoport néven az összehasonlító népzenetudomány sajátosan magyar műhelyének megteremtése áll.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szalay-kodaly-a-nepzenekutato-es-tudomanyos-muhelye//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave