Szalay Olga

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye


„Néprajz és zenetörténet”

A Kodály-előadás címét ma bizonyára így módosítanánk: Népzene és zenetörténet.773 Kodály címadásának – Néprajz és zenetörténet774 – több magyarázata is van. Az egyik, hogy az előadás a Magyar Néprajzi Társaság közgyűlésén hangzott el 1933. március 23-án. A másik, hogy a fiatal népzenetudományt a köztudat még mindig elsősorban a néprajzon belül tartotta számon, olykor ott is némi lenézéssel, pedig módszerei éppen Bartóknak és Kodálynak köszönhetően példaként szolgálhattak a folklórkutatás számára is. Kodály címadását úgy is lefordíthatjuk, hogy a népzenének, azaz a szájhagyományban élő zenekultúrának köze van a régebbi korok írásos zenei emlékeihez.775 A címnek ez az értelmezése jelzi azt, amit Kodály már korábban megkezdett: a népzene élő hagyományból merített, hiteles adatainak bevonásával a zenetörténeti kutatást is új alapokra helyezte. Ezért az előadás nemcsak a témája miatt alapvető, hanem azért is, mert hozzájárult a népzenekutatás mint tudományág jelentőségének megfogalmazásához.776

Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 122 6

Szalay Olga az MTA Zenetudományi Intézetében A Magyar Népzene Tára sorozat szerkesztőségének munkatársa. Legutóbbi könyvében munkatársával Kodály nagyszalontai gyűjtését adták közre (Szalay Olga - Rudas Péterné Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése). Mostani, új eredményeket is bemutató önálló kötetében, amely a Jyväskyläi Egyetemen (Finnország) 2003-ban megvédett doktori disszertációja, húszéves Kodály-kutatásait összegzi.

Bartók Béla „a magyar népzene egyetlen alapos ismerője"-ként jellemezte kiváló kortársát és barátját. Eősze László e könyv előszavában írja Kodályról: „Bármilyen sokágú volt is munkássága, középpontjában - s a többi ágra kisugárzó hatással - mindvégig a népzenekutatás állt. ... E kötet lapjain egy tudatosan felépített, szinte művészileg eltervezett, nagy ívű pálya képe rajzolódik ki."

A népzenetudós Kodály életművét (1905-1967) először kísérhetjük végig részletesen. A kötetben nem csupán a publikált eredmények sorakoznak egymás mellé. Kirajzolódik a népzenetudós működésének teljes spektruma, fény derül a félbeszakadt vagy csupán tervezésig jutott munkákra, és egy új tudományág kodályi koncepciója válik láthatóvá. A szerző a népzene oldaláról világít rá a kutatói és a kompozíciós, illetőleg pedagógiai munkásság közti összefüggésekre. Kodály 1945 után is továbbívelő tudósi pályájának középpontjában A Magyar Népzene Tára összkiadás megindítása s ezzel együtt a maga köré gyűjtött munkatársakból, Népzenekutató Csoport néven az összehasonlító népzenetudomány sajátosan magyar műhelyének megteremtése áll.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szalay-kodaly-a-nepzenekutato-es-tudomanyos-muhelye//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave