Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Fonológia


Likvidák előtti magánhangzóknál

A likvidák közül elsősorban a /l/ törlődik könnyen, pl. balra %[bɔ:rɔ], elvisz %[ε:vis], el kell menni %[ε:kε:mεn:i]. Látható, hogy ez a pótlónyúlás a magánhangzók minőségét nem érinti (*[ba:rɔ] stb.). Eleve hosszú magánhangzók esetében a pótlónyúlás „üresjáratban” működik, mivel a magyarban „túlhosszú”, hárommorás magánhangzók nincsenek (féltem %[fe:tεm], leszállt %[lεsa:t]). A középső nyelvállású magánhangzók (zöld %[zö:d] bolt %[bo:t], polc %[po:ts], tölt %[tö:t], olvas %[o:vɔš]) a köznyelv fesztelen változatában általában megőrzik a minőségüket: „zööd”, „boot” ([], [ǫ]), de „népiesebb” beszédben könnyen átcsapnak a megfelelő hosszú magánhangzóba: ződ, bót, póc, tőt, óvas ([], [ọ:]). A felső nyelvállásúaknál ez a különbség alig észrevehető (küld %[kü:d], kulcs %[ku:č]), mivel az ilyen hosszú-rövid párok tagjai között szinte semmilyen minőségi különbség nincs (l. 2.1.2.1.).

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave