A szonoritási viszonyok

Ha a (94)-es táblázatot megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb „igazi” adatot olyan területeken találjuk, ahol a kapcsolatok két tagja között szonoritási különbség van (minél nagyobb, annál jobb). Úgy tűnik, működik egy olyan szótagillesztési szabály, amely kizárja, vagy legalábbis hátrányosnak ítéli az azonos szonoritású kapcsolatokat. Két kivételes csoport van: a likvida + likvida kapcsolatok és a gemináták. A likvidák esetét feltehetően avval magyarázhatjuk, hogy az ide tartozó fonémák között is vannak szonoritási különbségek: l < r < j (a v viselkedését l. később). A gemináták esetében az a probléma, hogy ezekben természetesen azonos szonoritású a két azonos szegmentális tartalmú elem, mégis az intervokális gemináták szinte mindegyikével „igazi” adatot találunk (kivétel a /žž, vv/, melyek csak morfémahatárral osztottan fordulnak elő). Ez ellentmondani látszik a fent megfogalmazott szabálynak. Ez a látszólagos ellentmondás is eltűnik azonban, ha megvizsgáljuk az intervokális gemináták autoszegmentális szerkezetét és szótagszerkezetét:

(95)

search

Tartalomjegyzék

• STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN 2. KÖTET – FONOLÓGIA
• Impresszum
• Előszó
• Jelek és rövidítések
• chevron_right1. A fonológia ma
  • 1.1. A fonológia fogalma
  • 1.2. A fonetika
  • chevron_right1.3. Fonológiai elméletek
    • 1.3.1. A lexikális fonológia
    • 1.3.2. A metrikus fonológia
    • 1.3.3. Az autoszegmentális fonológia
    • 1.3.4. A természetes fonológia
  • 1.4. Melyik elméletet válasszuk?
  • 1.5. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right2. A magánhangzók
  • chevron_right2.1. Bevezetés a magánhangzókhoz
    • 2.1.1. Jelölés
    • chevron_right2.1.2. A magánhangzók képzési jegyei
      • 2.1.2.1. A nyelvállás (nyíltság)
      • 2.1.2.2. A többi jegyek: kerekség, elölség, hosszúság
    • 2.1.3. A magánhangzók fonológiai csoportosítása
    • chevron_right2.1.4. A rövid magánhangzók elemzési módjai
      • 2.1.4.1. Elemzés kétértékű, teljesen megszabott jegyekkel
      • 2.1.4.2. Elemzés kétértékű alulszabott jegyekkel
      • 2.1.4.3. Elemzés egyértékű jegyekkel
  • chevron_right2.2. A magánhangzók hosszúsága
    • 2.2.1. Hosszú-rövid párok
    • chevron_right2.2.2. A hosszúság és a nyelvállás összefüggése
      • 2.2.2.1. A felső (zárt) magánhangzók hosszúsága
      • 2.2.2.2. A középső (félzárt) kerek magánhangzók hosszúsága
      • 2.2.2.3. Az é hosszúsága és nyelvállása
      • 2.2.2.4. Az alsó (nyílt) magánhangzók hosszúsága
      • 2.2.2.5. Összefoglalás
    • chevron_right2.2.3. Hosszúsági váltakozás
      • 2.2.3.1. A nyílt-magánhangzó-nyúlás (NyMNy)
      • chevron_right2.2.3.2. A tőmagánhangzó-rövidülés (TMR)
        • 2.2.3.2.1. A végszótagi tőmagánhangzó-rövidülés (VTMR)
        • 2.2.3.2.2. A belszótagi tőmagánhangzó-rövidülés (BTMR)
        • 2.2.3.2.3. A tőmagánhangzó-rövidülés összefoglalása
    • chevron_right2.2.4. A hosszúság fonológiai elemzései
      • 2.2.4.1. A tisztán minőségi megoldás
      • 2.2.4.2. A tisztán mennyiségi megoldás
      • 2.2.4.3. Ötvözött megoldások
      • 2.2.4.4. Az időzítési tengely
  • chevron_right2.3. A magánhangzó-harmónia
    • 2.3.1. Bevezetés
    • chevron_right2.3.2. Az elölségi harmónia
      • 2.3.2.1. A toldalékok harmóniabeli viselkedése
      • 2.3.2.2. A tövek harmóniája
      • □ IA. Egyszerű harmonikus tövek
      • □ IB. Komplex harmonikus tövek
      • □ IIA. Egyszerű semleges tövek
      • □ IIB. Komplex semleges tövek
      • 2.3.2.3. A semleges magánhangzók viselkedéséről
      • 2.3.2.4. Az elölségi harmónia autoszegmentális elemzése
    • 2.3.3. A kerekségi harmónia
    • chevron_right2.3.4. Újabb megoldások a harmónia leírásában
      • 2.3.4.1. Alulszabottság
      • 2.3.4.2. Egyértékű jegyek
  • chevron_right2.4. Magánhangzók kiesése és betoldása
    • chevron_right2.4.1. A kötőhangzók
      • 2.4.1.1. Mi indokolja a kötőhangzót?
      • 2.4.1.2. A nyitótövek
      • 2.4.1.3. A toldalékkezdő magánhangzók
      • 2.4.1.4. A toldalékok fajtái
    • 2.4.2. Az ingatag tőmagánhangzók
    • 2.4.3. Összefüggés a harmóniával
  • chevron_right2.5. Felszíni jelenségek
    • chevron_right2.5.1. Diftongus és hiátus
      • 2.5.1.1. Félmagánhangzók
      • 2.5.1.2. Hiátus és töltése
    • chevron_right2.5.2. Pótlónyúlás
      • 2.5.2.1. Likvidák előtti magánhangzóknál
      • 2.5.2.2. Nazálisok előtti magánhangzóknál
    • 2.5.3. A magánhangzók időtartamának felszíni ingadozása
  • 2.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right3. A mássalhangzók
  • chevron_right3.1. A mássalhangzókészlet elemei
    • chevron_right3.1.1. A mássalhangzó-hosszúság
      • chevron_right3.1.1.1. Hosszú mássalhangzók vagy gemináták?
        • Korlátok
        • Megkülönböztető képesség
        • Expresszív funkció
        • Szabad váltakozás
        • Formális meggondolások
      • chevron_right3.1.1.2. Degemináció
        • Mögöttes gemináták
        • Levezetett gemináták
        • Összegzés
    • chevron_right3.1.2. Zengőhangok (szonoránsok)
      • 3.1.2.1. Nazálisok
      • 3.1.2.2. A /j/ státuszáról
      • 3.1.2.3. Likvidák
    • chevron_right3.1.3. Zörejhangok (obstruensek)
      • 3.1.3.1. Zöngésségi hasonulás
      • 3.1.3.2. Zárhangok
      • chevron_right3.1.3.3. Affrikáták
        • 3.1.3.3.1. Hány (mögöttes) affrikáta van a magyarban?
        • 3.1.3.3.2. Adaffrikáció
      • chevron_right3.1.3.4. Réshangok
        • 3.1.3.4.1. A szibilánshasonulás
        • 3.1.3.4.2. A /h/ posztlexikális viselkedése
  • chevron_right3.2. A mássalhangzók ábrázolása
    • 3.2.1. Megkülönböztető jegyes elemzés
    • 3.2.2. Geometria és egyértékűség
  • chevron_right3.3. Mássalhangzószabályok
    • Ikeredés
    • Degemináció
    • Nazálisszabályok
    • Likvidaszabályok
    • Zöngésségi hasonulás
    • chevron_right3.3.1. Palatalizáció
      • 3.3.1.1. Az igék felszólító módú alakja
      • 3.3.1.2. Lexikális palatalizáció
      • 3.3.1.3. Felszíni palatalizáció
    • 3.3.2. Szibilánsszabályok
    • 3.3.3. v-szabályok
    • chevron_right3.3.4. h-szabályok
      • 3.3.4.1. Posztlexikálisak
      • 3.3.4.2. A lexikális h-törlés
  • 3.4. Összefoglalás
  • 3.5. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right4. A szótag
  • 4.0. Bevezetés
  • chevron_right4.1. A szótagkezdet
    • 4.1.1. A nem elágazó szótagkezdet
    • 4.1.2. Az elágazó szótagkezdet
    • 4.1.3. A /s/, /š/ kezdetű szótageleji mássalhangzó-kapcsolatok
    • 4.1.4. A szótageleji mássalhangzó-kapcsolatok fonológiai státusza
  • chevron_right4.2. A kóda
    • 4.2.1. A nem elágazó kóda
    • chevron_right4.2.2. Az összetett szótagvég
      • 4.2.2.1. Az elágazó kóda
      • chevron_right4.2.2.2. A toldást tartalmazó szótagvég
        • 4.2.2.2.1. Kételeműek
        • 4.2.2.2.2. Háromeleműek
        • 4.2.2.2.3. A gemináták
    • 4.2.3. Összefoglalás
  • chevron_right4.3. A szótagmag és a rím
    • 4.3.1. A szótagmag
    • chevron_right4.3.2. A rím
      • 4.3.2.1. A szótagsúly
      • 4.3.2.2. A minimális rím
      • 4.3.2.3. A maximális rím
  • 4.4. Szótagolási szabályok
  • chevron_right4.5. A szótagok fűzése
    • chevron_right4.5.1. Bevezetés
      • 4.5.1.1. A nem monomorfemikus kapcsolatok
      • 4.5.1.2. A szonoritási viszonyok
      • 4.5.1.3. A kettőnél több elemből álló intervokális mássalhangzó-kapcsolatok
      • 4.5.1.4. A „hátrányosság” és a szótagfűzési szabályok státusza
    • chevron_right4.5.2. Szótagfűzési feltételek
      • 4.5.2.1. Az antilabiális feltétel
      • 4.5.2.2. Az antifrikatíva feltétel
      • 4.5.2.3. Az antipalatális feltétel
      • 4.5.2.4. A /h/ viselkedése
      • 4.5.2.5. Elegyes illesztési feltételek
    • 4.5.3. Az illesztési feltételek viszonya a általános megszorításhoz
  • 4.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right5. A hangsúly
  • 5.0. A fejezet felépítése
  • chevron_right5.1. Hangsúlyos és hangsúlytalan szótag
    • 5.1.1. A hangsúly mibenléte és jelölése
    • 5.1.2. Hangsúlytalanság: „spontán csüggés” és „irtás”
    • 5.1.3. A hangsúly helye a szóban
    • 5.1.4. Szilárd és ingatag hangsúlyhelyzet
  • chevron_right5.2. A hangsúly fokozatai
    • 5.2.1. Sok vagy kevés fokozat van?
    • chevron_right5.2.2. A mellékhangsúly problémája
      • 5.2.2.1. Ritmikus hangsúlyozáskor
      • 5.2.2.2. Szóösszetételekben
      • 5.2.2.3. Kiirtott főhangsúly helyén
    • 5.2.3. Az erős hangsúly kérdése
  • chevron_right5.3. Mi határozza meg a hangsúlyt?
    • 5.3.1. Egyedi szóhangsúly-kijelölés?
    • 5.3.2. Szófajhangsúly?
    • 5.3.3. Mondatrészhangsúly?
    • 5.3.4. A „szerkezet” szerepe a hangsúly kijelölésében
    • 5.3.5. Összefoglalás
  • chevron_right5.4. Hangsúlyminták a magyarban I: spontán hangsúlyminták
    • 5.4.0. Spontán és nem-spontán hangsúly
    • chevron_right5.4.1. Névszói szerkezetek
      • 5.4.1.1. Összetett szavak és hasonló szerkezetek
      • chevron_right5.4.1.2. A névszói szerkezetek hangsúlyszabályai
        • 5.4.1.2.1. Általában
        • 5.4.1.2.2. Mértékegységi fej
        • 5.4.1.2.3. Anyagnévi jelző
        • 5.4.1.2.4. Személyes névmási fej
        • 5.4.1.2.5. maga- tövű névmások
        • 5.4.1.2.6. Vonatkozó névmások
        • 5.4.1.2.7. Névszókat módosító szavak
      • 5.4.1.3. Tartalmas és nem-tartalmas módosítók
      • chevron_right5.4.1.4. Tulajdonneves szerkezetek
        • 5.4.1.4.1. Általában
        • 5.4.1.4.2. A tulajdonnév után álló azonosítók és megszorítók
        • 5.4.1.4.3. A tulajdonnév előtt/után állók
        • 5.4.1.4.4. A tulajdonnév előtt állók
      • 5.4.1.5. Névelők
      • 5.4.1.6. Mutató névmások
      • 5.4.1.7. Névutók
      • 5.4.1.8. Az -s, -ú, -i képzős szerkezetek
    • chevron_right5.4.2. Igei szerkezetek
      • chevron_right5.4.2.1. Az igei szerkezetek hangsúlyszabályai
        • 5.4.2.1.1. A főszabály. Az igevivő
        • 5.4.2.1.2. Az igemódosítók
        • 5.4.2.1.3. Topik és komment
        • 5.4.2.1.4. A kommentelőzmények
        • 5.4.2.1.5. Példák a főszabály működésére
        • 5.4.2.1.6. Elszakított igető
        • 5.4.2.1.7. Igető a komment elején
      • 5.4.2.2. A segédigék
      • 5.4.2.3. Igeneves szerkezetek
      • chevron_right5.4.2.4. Hátravetett igemódosító
        • 5.4.2.4.1. Valódi és ál-igemódosítók
        • 5.4.2.4.2. A közrefogottság mint ritmikai helyzet
      • 5.4.2.5. Kötőszavak
    • chevron_right5.4.3. További szerkezetek
      • 5.4.3.1. Határozói szerkezetek
      • 5.4.3.2. Az ilyen és így-félék hangsúlya
      • 5.4.3.3. A vala- kezdetű névmások
      • 5.4.3.4. Az ugyan- kezdetű névmások
    • 5.4.4. Összefoglalás
  • chevron_right5.5. Hangsúlyminták a magyarban II: felülkerekedő hangsúlyminták
    • 5.5.1. A ragozott ige tagadása
    • chevron_right5.5.2. Topik/fókusz hangsúlyminták
      • chevron_right5.5.2.1. A fókusz a fókuszos mondatban
        • 5.5.2.1.1. Ellentétezés
        • 5.5.2.1.2. Nyomatékosítás
        • 5.5.2.1.3. Egzisztenciális nyomatékosítás
        • 5.5.2.1.4. Rész-összetevők szembeállítása
      • 5.5.2.2. Megszorító értelmű jelző
      • chevron_right5.5.2.3. A fókuszos mondat fókuszon kívüli része
        • 5.5.2.3.1. A kontrasztív topik
        • 5.5.2.3.2. Az is-es összetevő
      • 5.5.2.4. Fókuszmódosítók
    • 5.5.3. Beszúrások, közbevetések
    • 5.5.4. Sajátos majd+igekötő hangsúly
    • 5.5.5. Mesélő hangsúly
    • chevron_right5.5.6. Mechanikus hangsúlyminták
      • 5.5.6.1. Ritmikus hangsúly
      • 5.5.6.2. Visszacsúszott ellentétező hangsúly
    • 5.5.7. Összefoglalás
  • 5.6. Szakirodalmi áttekintés
• chevron_right6. A hanglejtés
  • 6.0. Bevezetés
  • chevron_right6.1. Általános kérdések
    • chevron_right6.1.1. A prozodikus eszközök és az intonáció
      • 6.1.1.2.
      • 6.1.1.3.
    • 6.1.2. A prozodémák
  • chevron_right6.2. A magyar prozodémák – kontúrelemző fonológiai keretben
    • 6.2.1. Az intonáció kontúrelemző fonológiai felfogása
    • 6.2.2. A szünetprozodémák
    • chevron_right6.2.3. A dallamprozodémák
      • 6.2.3.1.
      • 6.2.3.2.
      • 6.2.3.3.
      • 6.2.3.4.
      • 6.2.3.5.
      • 6.2.3.6.
      • 6.2.3.7.
      • 6.2.3.8.
    • 6.2.4. A hangsúlyprozodémák
    • chevron_right6.2.5. A gátprozodémák
      • 6.2.5.1.
      • 6.2.5.2.
    • 6.2.6. A magyar prozodémák taxonomikus listája
    • 6.2.7. Részlet egy intonációs átiratból
  • chevron_right6.3. A magyar beszéddallamok – autoszegmentális fonológiai megközelítésben
    • chevron_right6.3.1. Az intonáció autoszegmentális fonológiai vizsgálata
      • 6.3.1.1.
      • 6.3.1.2.
    • 6.3.2. Szabályok és ábrázolások
    • 6.3.3. Az alapmelódiák
    • chevron_right6.3.4. A képzett melódiák
      • 6.3.4.1.
      • 6.3.4.2.
      • 6.3.4.3.
    • chevron_right6.3.5. A társítási konvenciók
      • 6.3.5.1.
      • 6.3.5.2.
    • 6.3.6. Megvalósítási mozgástér
  • chevron_right6.4. A magyar mondat dallami tagolása
    • 6.4.1. A magyar mondat
    • chevron_right6.4.2. A dallamhordozó tömbök
      • 6.4.2.1.
      • 6.4.2.2.
      • 6.4.2.3.
    • chevron_right6.4.3. Az ikertömbök
      • 6.4.3.1.
      • 6.4.3.2.
    • 6.4.4. A váltótömbök
    • chevron_right6.4.5. A nyitott váltótömbök dallama α-típusú uralkodó dallam előtt
      • 6.4.5.1.
      • 6.4.5.2.
      • 6.4.5.3.
      • 6.4.5.4.
      • 6.4.5.5.
    • 6.4.6. A nyitott váltótömbök dallama egyéb uralkodó dallamok előtt
    • 6.4.7. A váltótömbként és ikertömbként egyaránt megvalósítható mondatrészletek
    • 6.4.8. Az utólag csatolt mondatrészletek
    • 6.4.9. A szabad dallamválasztás
  • chevron_right6.5. Szakirodalmi hivatkozások és megjegyzések
    • (i) Az intonáció és a prozodikus eszközök általános kérdéseivel kapcsolatban
    • (ii) A magyar intonáció kontúrelemző felfogású leírásával kapcsolatban
    • (iii) A magyar intonáció autoszegmentális elemzésével kapcsolatban
    • (iv) A magyar mondat dallami tagolásával kapcsolatban
• chevron_right7. Túl a gondozott beszéden
  • 7.1. Bevezetés
  • 7.2. A fonológiai megközelítés: gyorsbeszéd-folyamatok
  • chevron_right7.3. Törlések
    • 7.3.1. Magánhangzótörlések
    • 7.3.2. Mássalhangzótörlések
  • chevron_right7.4. Hasonulások
    • 7.4.1. Nazálishasonulás
    • 7.4.2. Szibilánshasonulás
    • 7.4.3. Az intervokális mássalhangzó-kapcsolatok teljes hasonulása
  • chevron_right7.5. Redukciók
    • 7.5.1. Magánhangzó-rövidülés
    • 7.5.2. Degemináció (= mássalhangzó-rövidülés)
    • 7.5.3. Egyéb gyengülési folyamatok
  • 7.6. Szakirodalmi hivatkozások
• chevron_right8. A fonetikai háttér
  • 8.1. A fonetika mint tudományos diszciplína
  • chevron_right8.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
    • chevron_right8.2.1. A beszédképzés mechanizmusa
      • chevron_right8.2.1.1. A beszédszervek
        • 8.2.1.1.1. A tüdő
        • 8.2.1.1.2. A gégefő
        • chevron_right8.2.1.1.3. A toldalékcső (gége feletti, szupraglottális üregek)
          • 8.2.1.1.3.1. A toldalékcső felépítése
          • 8.2.1.1.3.2. A toldalékcső szerepe a hangképzésben
          • 8.2.1.1.3.3. A toldalékcsőben keletkező hangzók szerkezete
    • chevron_right8.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség
      • chevron_right8.2.2.1. Zenei hang
        • 8.2.2.1.1. A formánsok
      • 8.2.2.2. Zörejhang
      • 8.2.2.3. A beszédhangok színképe
    • chevron_right8.2.3. A beszédészlelés mechanizmusa
      • 8.2.3.1. A hallás
      • 8.2.3.2. Az azonosítás
      • 8.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők
  • chevron_right8.3. A magyar beszédhangok állománya
    • chevron_right8.3.1. A magánhangzók (vokálisok: V)
      • 8.3.1.1. Artikulációs jellemzés
      • 8.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
    • chevron_right8.3.2. A mássalhangzók (konszonánsok: C)
      • 8.3.2.1. Artikulációs jellemzés
      • 8.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés
    • 8.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje
  • chevron_right8.4. A beszédlánc fonetikai jelenségei
    • chevron_right8.4.1. A jólformált hangsor fonetikai feltételei
      • chevron_right8.4.1.1. A gazdaságossági elv
        • 8.4.1.1.1. A gazdaságossági elv a képzésben és az észlelésben
        • 8.4.1.1.2. A gazdaságossági elv érvényesülése
    • chevron_right8.4.2. Simító és erősítő folyamatok fonetikai vetülete
      • 8.4.2.1. A koartikuláció lehetőségei
      • 8.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői
      • 8.4.2.3. A rövidülések és nyúlások fonetikai magyarázata
      • 8.4.2.4. Hangkivetés és hangbetoldás
      • 8.4.2.5. Távhasonulás és metatézis
  • chevron_right8.5. Szupraszegmentális hangjelenségek avagy a beszéd prozódiai elemei
    • 8.5.1. Rezgéssszám, hangmagasság, hanglejtés
    • 8.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly
    • 8.5.3. Időtartam és beszédsebesség
    • 8.5.4. A szünet és a szünethordozók
    • 8.5.5. Ami kimaradt
  • chevron_right8.6. Szakirodalmi hivatkozások
    • 8.1. A fonetika mint tudományos diszciplína
    • 8.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése
    • 8.3. A magyar beszédhangok állománya
    • 8.4. A beszédlánc fonetikai jelenségei
    • 8.5. Szupraszegmentális hangjelenségek
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//