Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Fonológia


Igető a komment elején

Akkor mondjuk, hogy az igető a komment elején áll, ha előtte legföljebb kommentelőzmények állnak (de igevivő nem). Nem feladatunk itt leírni, hogy milyen körülmények között vagy mely jelentéstartalmak kifejezése céljából kerül az igető a komment elejére, mert ez nem a fonológia tárgykörébe tartozik. Az viszont következik eddigi szabályainkból ((27), (30)), hogy ha az ige a komment elején áll, akkor hangsúlyos. Néhány példát adunk erre (csak kommentet, topik nélkül) és itt-ott zárójelben adunk a (30) értelmében megengedett kommentelőzményeket:
IGETŐ A KOMMENT ELEJÉN
(35)
a.
folyamatos (progresszív) szerkezet:
 
 
ˈjött ˈfel a ˈlépcsőn
mindig) ˈpaskolta a ˈfenekét
 
b.
igekötő nélkül is befejezett (perfektív) jelentésű igei szerkezetek:
 
 
ˈkapott egy ˈcsontot
ˈtaláltam egy ˈkártyát
 
c.
állapotszerű (statív) igék:
 
 
ˈtudok egy ˈhelyet
odaát is) ˈismertél egy ˈfodrászt
 
d.
tagadó (negatív) értelmű igék:
 
 
rettenetesen) ˈutálja az ˈosztálytársait
ˈvonakodott ˈelővenni
 
e.
felszólító mód:
 
 
(csak) ˈvidd ˈle a ˈszemetet
ˈrakjatok ˈfát a ˈtűzre

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave