Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Fonológia


A ragozott ige tagadása

Az ige-tagadás talán az egyetlen olyan szerkezet a magyarban, amelynek hangsúlymintája felülkerekedik a benne szereplő ragozott ige hangsúlykövetelményein, s mégsem jár együtt irtóhangsúly jelenlétével. (Ezen kívül csak az 5.5.6-ban tárgyalandó mechanikus hangsúlyminták lesznek irtóhangsúly nélkül felülkerekedők.) E sajátság magyarázatát keresve a tagadószó (nem, ne) és az ige kapcsolatát akár az összetett szavak körébe is utalhatnánk, hiszen ezek elszakíthatatlan egységet alkotnak. Egyetlen okunk van arra, hogy ezt ne tegyük, tudnillik az, hogy ilyenkor a tagadószó mindig az igevivői pozíciót foglalja el, s így az ige esetleges igemódosítója a kérdéses szerkezetekben a tagadószó és az igető után kénytelen állni („hátravetett” helyzetben, lásd 5.4.2.4.). A tagadószót az igemódosítós igével együtt legfeljebb annyira lehetne összetett szónak minősíteni, mint amennyire az igemódosítós igéket – vagyis semennyire (lásd 5.4.1.1).
(1)
a.
A ˈlapok ][ ˈnem közölhették a ˈlemondás ˈokát.
 
b.
ˈNem szeretek ˈsakkozni.
 
c.
ˈReggel ][ ˈnem hozta (ˈ)fel a ˈszenet.

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave