Sarapión és Apollonidés (talán két borkereskedő?) mérges levelet írt szerződő partnerének, Philammónnak:210 „Gyere és vedd vissza az oinariát211 (hitvány bort), amit nekünk küldtél. Úgy látszik, hogy nem értettük meg egymást, ha ugyanis olcsó asztali bort akartunk volna venni, ami kóstolásra sem érdemes, akkor nem zaklattunk volna téged. Tudd meg, hogy a bor vár rád.” A rövid iromány keveset árul el az eset gazdasági és jogi hátteréről. Nem tudjuk például, hogy Philammon, az eladó szőlősgazda vagy kereskedő volt-e. A levélírók szándéka azonban világos: két vevő kifogásolja az éppen átvett áru rossz minőségét. Úgy látszik, hogy a bor szállítása előtt a felek hosszan alkudoztak, és a vevők minőségi követelményeket támasztottak. A szemrehányás, hogy a leszállított bor hitvány, gyenge minőségű lőre (oinaria), ami még kóstolásra sem érdemes, arra enged következtetni, hogy a vevők az adásvételi szerződés megkötése előtt megjelentek az eladó pincéjében, és megvizsgálták az árut.212 Úgy látszik, a kereskedők hosszabb utazásra is készek voltak, azaz időt és pénzt fektettek az üzletbe. Ennek tükrében érthető a dühös hangnem, ha a szolgáltatott bor minősége messze elmarad az elvárttól. A levélben a vevők reklamálnak, és követelik, hogy az eladó a saját költségére vegye vissza a bort. Hagyjuk nyitva azt a kérdést, hogy ez az adásvételi szerződés készvétel volt-e, azaz a vevők a már kiforrt, kész bort kóstolhatták-e meg. A vevők magabiztos fellépése mindenesetre arra utal, hogy reklamációs igényüket valamilyen garanciaígéretre alapozták.