Tóth József

Világföldrajz


Magyar eredmények az Ázsia-kutatásban

A magyar Ázsia-kutatás világviszonylatban legeredményesebb személyisége Kőrösi Csoma Sándor (1784, Csomakőrös, Háromszék megye–1842, Dardzsiling, India), akit a nyelvtudomány, a tibetológia, az orientalisztika és a geográfia egyaránt nagyra értékel. A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, majd a göttingeni egyetemen végzett tanulmányai után 1819-ben indult el őshazakutató útjára. A magyarság Dzsungáriában – a mai Kína területén – feltételezett őshazáját szerette volna felkeresni. Feltételezése szerint az ott élő ujgurok és magyarok rokoni kapcsolatban állhattak egymással. Hosszadalmas szárazföldi úton, a mai Szíria, Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán és Pakisztán érintésével jutott el Ladakhba, a Nyugati-Himalája hegyei közé. William Moorcroft brit kormánymegbízott ösztönzésére és pénzügyi támogatásával vállalkozott arra, hogy huzamosabb időt tölt Ladakhban, tibeti nyelvészeti tanulmányokat végez egy tibeti–angol szótár és egy nyelvkönyv elkészítése érdekében. Zangla, Phouktal, majd Kanam kolostorainak könyvtáraiban régi tibeti könyvek és kéziratok fordításával, Szangije Puntszog tudós láma közreműködésével elkészítette az első tudományos igényű tibeti–angol szótárat és nyelvtant. A Bengáli Ázsiai Társaság kiadásában 1834-ben Kalkuttában megjelent művével megalapozta a tibetológiát. Ő volt az első európai, aki helyszíni tanulmányok alapján közölt értekezéseket a buddhizmusról. A geográfia számára legbecsesebb műve Tibetországnak földleírása tibeti kútforrások szerint. Kőrösi Csoma ezen dolgozatában oknyomozó módon, összefüggéseket feltáró részletességgel, ugyanakkor lényeglátóan ábrázolja azt a zord magashegységi természeti környezetet, melyben a tibetiek élnek. Így ír a tájról: „…Ladakhban a hegyek csupa kopárság, minden fa, fű és növény nélküliek. A völgyekben, ahol a mezők mesterséges vízáradatnak vannak kitéve, többféle gabona nem míveltetik, különösen az árpa, búza, tatárka, köles, lencse stb. Nári tartományban, s Tibet északi pusztáin gyógyszernövények és füvek találtatnak, valamint jó legelők is, de búzatermő föld ott nem létezik, s ami gabonára a lakosoknak szükségük van, azt Nári déli részeiből kell beszerezni, adván érette csereképpen: yakot, juhot, gyapjút, posztót, sót, boraxot.”

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave