Macedónia (volt jugoszláv köztársaság) a Balkán egyik kis landlocked állama, mely a Vardar-folyó (görögül Axios) völgyében alakult ki Jugoszlávia felbomlása során (1992). A macedón etnogenezis, illetve a nemzeti identitás kialakulása meglehetősen későn zajlott le. A nemzettudat csak a XIX. század végén alakult ki, és a XX. században, a második Jugoszlávia időszakában szilárdult meg és enyhén szólva ma is vitatott. A mai macedónok származása nem teljesen világos. A macedón többségi vélemény szerint az ókori macedón nép leszármazottai, akik feltehetőleg nyelvcserét hajtottak végre. Erre az eredetre utalnak a név mellett az állami szimbólumok (zászló, címer) is. Minden szomszédos néppel konfliktusos történelmet élt meg. A jelenlegi államterület a történeti Macedóniához képest egy szűkebb, az ún. vardari-Macedónia. Meghatározó nemzetpolitikai, geopolitikai kérdése az államnak, hogy a többségi macedónság a nyugat-macedóniai albánokkal hogyan képes egy állami keretben élni. Egy olyan néppel, amelynek termékenysége jóval meghaladja az övét és a határon kívülről jelentős népesség-utánpótlást is kap, a nyelve, vallása és kultúrája pedig nagyon különbözik. A macedónok külső/belső népesedési utánpótlási lehetőségei sokkal korlátozottabbak, ami sok macedónban felveti a nemzethalál közelgő rémét.