Tóth József

Világföldrajz


Malajzia

Az emberi jelenlét legrégebbi nyomát (kb. 40 000 év) Sarawak szigetén találták meg a Niah-barlangban. Az ún. Orang Asli, az őslakos maláj ember azonban csak jóval később, mindössze 10 000 éve vándorolt a Maláj-félszigetre Délnyugat-Kínából. A Kr. u. II. században már rendszeres kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki indiai és kínai kereskedőkkel, akik aranyat, ónt és értékes faanyagot kerestek a félszigeten. Egy évszázaddal később a Funan Birodalom terjesztette ki befolyását, de ennél is fontosabb volt a VII. és a XIII. század közötti hindu-maláj Srivijayan Birodalom uralma, amelynek központja Szumátrán volt. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a XIV. századból származik. 1405-ben a kínai admirális és felfedező, Chen Ho érkezett Malakkába, azzal az ígérettel, hogy megakadályozza a sziámi expanziót. A malakkai prosperitás azonban felkeltette az európaiak érdeklődését is, akik közül elsőként a portugálok érkeztek, a XVI. század elején meghódítva a Malakkai Szultanátust, amely azonban 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület. A németalföldiek az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla a britek javára, akik az ültetvények ellátására jelentős számban hoztak, illetve engedtek be az országba indiaiakat és kínaiakat, alapvetően megváltoztatva az etnikai összetételt. Az országot a második világháború alatt megszállták a japánok, majd kapitulációjuk után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az 1950-es években kiéleződtek a belső ellentétek, majd felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük. A függetlenséget – merdeka – 1957-ben érték el, azonban az első éveket az Indonéziával való konfrontáció jellemezte, amely ellenezte az önálló maláj állam létrejöttét. 1963- ban csatlakozott a borneói Sabah és Sarawak, valamint Szingapúr is, megalapítva Malajziát. Szingapúr 1965-ben kivált. Az 1969. május 13-i etnikai zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. 1981-től, dr. Mahathir Mohamad miniszterelnöksége alatt a gazdaság elképesztő szárnyalásba kezdett, évi 8% körüli gazdasági növekedést produkálva egészen az 1997-es délkelet-ázsiai válság kirobbanásáig. Ekkor vált Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos megaberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Forma-1-es pályája, illetve az új szövetségi főváros, Putrajaya.

Világföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 839 2

A földrajz jóval több a hegyek-völgyek-folyók puszta ismertetésénél; ez a komplex tudomány azt is bemutatja, kik laknak e területeken, hogyan és miből élnek, s létük milyen gazdasági-kulturális hatással van azokra, akik a világ más részein élik mindennapjaikat. A Világföldrajz teljes, átfogó képet ad bolygónkról, s a földrajz legfontosabb tudományágainak révén (geográfia, népességföldrajz, etnikai, gazdasági és vallásföldrajz stb.) érthetően, mégis tudományos igénnyel mutatja be az olvasónak, milyen logikusan működő egység is a minket körülvevő világ.

A könyv mintegy harminc magyar földrajztudós tanulmányait tartalmazza, akik valamennyien a szakma nemzetközileg is elismert képviselői. Az Akadémiai kézikönyvek sorozatban megjelent kötet ezért értékes, könnyen feldolgozható és mindenre kiterjedő információforrás a gimnáziumtól a diplomáig - sőt még azon is túl bárki számára, akit érdekel a földrajztudomány. Sorozatunkban hamarosan újra várható egy földrajzi vonatkozású mű, hiszen jövőre jelenik meg a Kárpát-medence földrajza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-vilagfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave