Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Az igei paradigma

Az igei abszolút tövek nem végződnek alsó magánhangzóra, így tővégnyúlást ezeknél nem tapasztalunk. Egyes inflexiós morfémák azonban végződhetnek alsó magánhangzóra. Ahhoz, hogy az inflexiós morfémákat el tudjuk határolni, tekintsük az igei paradigmát. A (223) táblázatban az oszlopok az igealakokat mutatják az adott időben/módban, a sorok pedig számban/személyben. A szürke területek a fonológiai szempontból kivételes alakokat mutatják (nem-fonológiai morfémaváltozatok), ezeket a jelen vizsgálatban figyelmen kívül hagyjuk. Az alakokon belül az idő/módjelölőt kurzív, a szám/személyjelölőt félkövér tipográfiával különítettük el (ezeket az utolsó sorban, illetve oszlopban külön felsoroltuk). Az E/3. üres morfémát csak a definit (tárgyas ragozású) alakoknál jelöltük, a hátul képzett alak alatt csak ott adtunk meg egy elölképzettet is, ahol a toldalék két alakja a magánhangzó-harmónia szabályai segítségével nem kapható meg. Nem szerepelnek a táblázatban a felszólító E/3. rövid alakok (unj, und), és az %unnók feltételes T/1.def alak.

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave