Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


-ál

Az -ál beillesztő képző a mai magyar nyelvben önálló képzővé vált, vele idegen eredetű igéket illesztünk bele a magyar ragozási rendszerbe. Például: formatt+ál, install+ál, edit+ál ’szerkeszt’, tabul+ál. A képző produktivitását mutatja az alábbi nonszensz szavak toldalékolását tesztelő kísérlet eredménye is: logod+ál (a logod+ol mellett), ratil+ál (a válaszokban sokkal kevésbé gyakori ratil+ol mellett). Az -ál képző a nonszensz szavakat tartalmazó tesztben nem járult egy szótagú igékhez: *zeg+ál, *lok+ál, *neb+ál, *gont+ál Ezek többnyire a -(V)l képzőt vették fel: zeg+el, lok+ol, neb+el, gont+ol. A nonszensz szavakkal végzett teszt eredményei arra utalnak, hogy az -ál mint beillesztő képző a több szótagú, mély vagy vegyes hangrendű igék beillesztésére használható produktívan, míg az egy szótagúak és a magas hangrendű több szótagúak a -(V)l képzőt veszik fel (bút+ol [boot], klikk+el [click], print+el, szév+el, tap+ol [tap: új tévés játék], menedzs+el, edit+el ’kiadja az „edit” utasítást’ stb.). A szabály tehát így fest:

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave