Weissmahr Béla

Az emberi lét értelme

Metafizikai értekezések


A metafizika lehetőségének megmutatása

Ezzel programszerűen meg is határoztuk a metafizika feladatát. A következő lépés már csak az lehet, hogy végre is hajtjuk ezt a programot, vagyis hogy megmutatjuk: a metafizika valóban lehetséges. De valaminek a lehetőségét csak úgy lehet meggyőzően igazolni, hogy megmutatjuk: ez a valami csakugyan létezik. Igazolnunk kell tehát, hogy csakugyan létezik metafizika, ez pedig akkor létezik, ha vannak igaz metafizikai kijelentések. Vagyis ki kell mutatnunk: vannak olyan kijelentések, amelyeket komolyan nem lehet tagadni, és amelyeknek az igazságát nem lehet sem a bennük szereplő fogalmakból levezetni, sem egyedi megfigyelésekkel ellenőrizni. Más szóval: fel kell tárni, hogy vannak a valóságra vonatkozóan olyan kijelentések, amelyek nemcsak ténylegesen, hanem minden körülmények között, azaz szükségszerűen igazak. E célból felhozunk néhány példát. Először, a korai neopozitivizmus azt állította: igaz kijelentéseket csak arról tehetünk, ami vagy az alkalmazott fogalmak logikai elemzésével vagy az empirikus-tudományos módszerrel ellenőrizhető. De magának ennek a kijelentésnek az igazsága nem ellenőrizhető sem logikai elemzéssel, sem az empirikus-tudományos módszerrel. Ez a kijelentés tehát ellentmondáshoz vezet, azaz: a kijelentésben hallgatólagosan feltételezi, sőt önkéntelenül kifejezésre is juttatja, hogy van legalább egy igaz kijelentés, amely nem igazolható sem logikai elemzéssel, sem az empirikus-tudományos módszerrel. Másodszor, Kant azt állította: a „magában való dolog” vagy a valóság, úgy, ahogy van, elvileg megismerhetetlen, legalábbis olyan tudás számára, amely méltó erre a névre. Ámde ebben a kijelentésben tulajdonképpen szó esik a „magában való dologról” és így kifejezésre jut valamilyen tudás annak létére vonatkozólag. Ebből már ki is derül, hogy magának a valóságnak a megismerhetetlensége, amelyet e kijelentés kifejezetten állít, semmiképpen sem lehet feltétlen, azaz maga a valóság nem lehet teljesen elérhetetlen a tudás számára.

Az emberi lét értelme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 904 7

Weissmahr Béla S.J. (1929-2005) a jezsuiták müncheni filozófiai fakultásának elismert és kedvelt professzora, a 20. század egyik nagy hatású filozófiai áramlatának, az ún. „transzcendentális neotomizmusnak" legnagyobb magyar képviselője volt.

Weissmahr filozófiája a mindent átfogó Egység dialektikus metafizikájaként jelölhető meg, s ennyiben inkább követi a Cusanustól Hegelig ívelő német spekulatív filozófia irányát, semmint a klasszikus tomizmust. Munkáit nagyfokú eredetiség, világos, ám tömör szövegszerkesztés és az érvelés virtuóz és aprólékos kimunkáltsága jellemzi. Három legfontosabb filozófiai műve immár magyarul is olvasható: előbb (1995) az Ontológia, majd (1996) a Filozófiai istentan, végül pedig (2009) a Németországban is csak halála után kiadott A szellem valósága jelent meg magyarul.

Jelen kötet Weissmahr Béla fontosabb tanulmányainak gyűjteményét adja. A felölelt témák igen változatosak: a végső megalapozás kérdésétől az Isten-szabadság-halhatatlanság klasszikus témáin át szerepelnek itt az ember szabadságáról, élete értelméről, ugyanakkor azonban az evolúcióról, a Gödel-tételről vagy a krisztusi szabadítás jelentéséről szóló gondolatmenetek is.

Weissmahr Béla filozófiai munkássága e kötettel teljesen hozzáférhető válik hazájában. Ezzel megnyílik annak lehetősége is, hogy egy jelentős és eredeti magyar filozófus hatást gyakorolhasson hazánk szellemi életére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/weissmahr-az-emberi-let-ertelme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave