MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Programozzunk C# nyelven
F3.6 C# műveletek
A műveletek csoportosítása
Operátorcsoport |
Műveleti jelek |
|---|---|
A túlcsorduláskivétel vezérlése | checked unchecked |
Aritmetikai | + - * / % |
Biteltolás | << >> |
Delegált hozzáadása és levétele | + - |
Delegált példány készítése | delegate |
Értékadás |
= += -= *= /= %= &= |= ^= <<= >>= |
Feltételes | ?: |
Indexelés | [] ?[] |
Indirektség és cím (unsafe módban) |
* -> [] & |
Karaktersorozatok összekapcsolása |
+ |
Lambdadeklaráció |
=> |
Logikai (feltételes és bitenkénti) | & | ^ ~ ! && || |
Megadja egy típus alapértékét |
default (T) |
Növelés, csökkentés (léptetés) | ++ -- |
null egybeolvadás |
?? |
Objektumlétrehozás |
new |
Összehasonlító |
== != < > <= >= |
Tagelérés |
. ?. |
Típusátalakítás |
(típus) as |
Típusinformáció |
is sizeof typeof |
Várakozás egy feladatra (task) | await |
Implicit (automatikusan végrehajtódó) numerikus típusátalakítások
Honnan | Hová |
|---|---|
sbyte | short, int, long, float, double vagy decimal |
byte | short, ushort, int, uint, long, ulong, float, double vagy decimal |
short | int, long, float, double vagy decimal |
ushort | int, uint, long, ulong, float, double vagy decimal |
int | long, float, double vagy decimal |
uint | long, ulong, float, double vagy decimal |
long | float, double vagy decimal |
char | ushort, int, uint, long, ulong, float, double vagy decimal |
float | double |
ulong | float, double vagy decimal |
Az operátorok precedenciája
Műveletek | Asszociativitás | Műveleti jelek |
|---|---|---|
elsődleges | balról jobbra | x.y, f(x), a[x], x++, x--, new, typeof, nameof, checked, unchecked, stackalloc, default |
egyoperandusú |
balról jobbra | +, -, !, ~, ++x, --x, (T)x, sizeof, await, ?. |
multiplikatív |
balról jobbra | *, /, % |
additív | balról jobbra | +, - |
biteltoló | balról jobbra | <<, >> |
összehasonlító és típustesztelő | balról jobbra | <, >, <=, >=, is, as, |
azonosságvizsgálat |
balról jobbra | ==, != |
logikai ÉS | balról jobbra | & |
logikai kizáró VAGY |
balról jobbra | ^ |
logikai VAGY | balról jobbra | | |
feltételes ÉS |
balról jobbra | && |
feltételes VAGY |
balról jobbra | || |
feltételes | jobbról balra | ?: |
értékadó és lambda | jobbról balra |
=, +=, -=, *=, /=, %=, &=, |=, ^=, <<=, >>=, ??, => |
Információk az operátorok túlterheléséhez
Műveleti jel | Túlterhelhetők? |
|---|---|
+, -, !, ~, ++, --, true, false |
igen |
+, -, *, /, %, &, |, ^, <<, >> |
igen |
==, !=; <, >; <=, >= |
igen (azonban csak páronként) |
&&, || |
nem (azonban & és | műveletekkel értékelődnek ki) |
[] |
nem (azonban indexelők készíthetők) |
(T) |
nem (azonban új típusátalakító operátor létrehozható: explicit / implicit) |
+=, -=, *=, /=, %=, &=, |=, ^=, <<=, >>= |
nem (de pl. a *= kiértékelése során a * művelet hajtódik végre) |
=, ., ?:, ?.,??, ->, =>, f(x), as, checked, unchecked, default, delegate, is, new, sizeof, typeof, stackalloc, nameof, await |
nem |
Tartalomjegyzék
- Programozzunk C# nyelven!
- Impresszum
- Bevezetés
- I. A C# nyelv alapelemei
- I.1 Ismerkedés a Visual Studio fejlesztőrendszerrel és a C# nyelvvel
- I.2. A C# programok alapelemei
- I.2.1. A C# programok felépítése
- I.2.2 Nevek a programban
- I.2.3 A C# nyelv egyszerű típusai
- I.2.4 Változók és konstansok
- I.2.5 Az enum és a string típusok
- I.2.6 Értékadás
- I.2.7 C# függvények (metódusok) hívása
- I.2.8 Típusátalakítások
- I.2.9 Matematikai függvények – a System.Math osztály
- I.2.10 Véletlen számok – a System.Random osztály
- I.2.11. Dátum és idő kezelése – a System.DateTime osztály
- I.2.12. Adatok becsomagolása (boxing) és kibontása (unboxing)
- I.2.1. A C# programok felépítése
- I.3. Operátorok és kifejezések
- I.4. A C# nyelv alapvető utasításai
- I.5. Tömbök használata
- I.6. Metódusok
- I.7. Felhasználói adattípusok
- I.8. Objektumorientált programozás
- I.9 A fontosabb C# bővítések áttekintése
- I.9.1 Nullázható típusok (C# 2.0)
- I.9.2 Lokális típusfeloldás C# 3.0
- I.9.3 Anonim típusok C# 3.0
- I.9.4 Objektumok és kollekciók inicializálása C# 3.0
- I.9.5 A dinamikus típus C# 4.0
- I.9.6 Részosztályok és részmetódusok (C# 2.0, C# 3.0)
- I.9.7 Névtelen metódusok, lambdakifejezések (C#2 .0, C# 3.0)
- I.9.8 Bővítőmetódusok (C# 3.0)
- I.9.9 Generikus típusok és metódusok (C# 2.0)
- I.9.10 Bejárók (iterátorok) (C# 2.0)
- I.9.1 Nullázható típusok (C# 2.0)
- II. A Windows Forms alkalmazások alapelemei
- III. Állományok kezelése
- III.1 A System.IO névtér osztályainak áttekintése
- III.2 Adatfolyamok a .NET rendszerben
- III.3 Fájlok bájtonkénti elérése – a FileStream osztály
- III.4 Szövegfájlok írása és olvasása – a StreamWriter, StreamReader osztályok
- III.5 Bináris fájlok írása és olvasása – a BinaryWriter, BinaryReader osztályok
- III.6 A fájlrendszer kezelésének legfontosabb lépései – a Directory, File és Path osztályok
- III.7 A using utasítás használata fájlok kezelésekor
- III.1 A System.IO névtér osztályainak áttekintése
- IV. A grafika programozásának alapjai
- IV.1 Bevezetés
- IV.2 A Graphics osztály
- IV.3 A grafikus objektumok
- IV.3.1 Színek – a Color struktúra
- IV.3.2 Tollak – a Pen osztály
- IV.3.3 Ecsetek – a Brush osztály
- IV.3.4 Betűtípusok – a Font és FontFamily osztályok
- IV.3.5 Grafikus nyomvonal (path) készítése, megjelenítése
- IV.3.6 Régiók, vágórégiók használata
- IV.3.7 Képek – az Image és a Bitmap osztályok
- IV.3.8 A Point, a Size és a Rectangle struktúrák
- IV.3.1 Színek – a Color struktúra
- IV.4 Grafikus metódusok
- IV.5 3D grafika
- IV.6 Nyomtatás
- IV.7 Saját grafikus vezérlő készítése
- IV.8 Mintafeladatok
- IV.1 Bevezetés
- V. Haladó szintű C# programozás
- F1. Bevezetés az objektumorientált programozásba
- F2. A C# nyelvű programokban gyakran használt osztályok
- F2.1 Az egyszerű típusok típusosztályainak alkalmazása
- F2.2. Az alaptípusok közötti típusátalakítás eszköze, a Convert osztály
- F2.3. Szöveges felületű alkalmazások I/O műveletei – a Console osztály
- F2.4 Szövegek kezelése
- F2.5 Sztringek formázása C#-ban
- F2.6. A .NET reguláris kifejezések alapelemei
- F2.7 A System.Math osztály statikus tagjai
- F3. Összefoglaló táblázatok
- F3.1 C# kulcsszavak
- F3.2 C# előfordító direktívák
- F3.3 A beépített numerikus típusok
- F3.4 Escape karakterkódok
- F3.5 C# utasítások csoportosítása
- F3.6 C# műveletek
- F3.7 C# módosítók
- F3.8 Alapvető, általánosított (generikus) és hagyományos kollekciók
- F3.9 Az object osztály metódusai
- F3.10 A Color struktúrában definiált színnevek
- F3.1 C# kulcsszavak
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 114 1
A Programozzunk C# nyelven! című könyv fejezetei a Windows alatti programfejlesztés különböző szintjeit célozzák, a C# nyelv alapelemeitől, a Windows alatti szöveges felületű programok készítésének fogásaitól, az objektumorientált programozás és a grafikus alkalmazáskészítés lehetőségeinek bemutatásáig terjedően. A könyv túllépve a kezdő szinten, haladó szintű programozási technikákkal is foglalkozik.
Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-szakaly-nanasi-molnar-tamas-programozzunk-c-nyelven//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
