Márkus Attila

Neurológia

Pszichológia szakos hallgatók számára


Felhasznált irodalom

Broca P. (1878) Anatomie comparée des circonvolutions cérébrales: le grand lobe limbique. Review of Anthropology, 1, 385–498.
Fix J. D. (2002) Neuroanatomy Lippincott Williams and Wilkins, London
Goddard G. V. (1972) Long term alteration following amygdaloid stimulation. In: Eleftherion B. E. (ed.) The neurology of the amygdala. Plenum Press, New York
Klüver H., Bucy P. (1939) Preliminary analysis of functions of the temporal lobes in monkeys. Archives of Neurology and Psychiatry, 42, 979–1000.
Márkus A. (2003) Idiopátiás krónikus tinnitus. In: Szalai L. (szerk.) A fülzúgás és terápiája. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 61–104.
Martin J. H. (2003) Neuroanatomy. McGraw-Hill, New York
McIntyre D. C., Kelly M. E. és mtsai (1999) Fast and slow amygdala kindling rat strauins: comparison of amygdala, hippocampus, piriform and perirhinal cortex kindling. Epilepsy Research, 35(3),197–209.
McIntyre D. C., Poulter M. O. és mtsai (2002) Kindling: some old and some new. Epilepsy Research, 50(1–2), 79–92.
McLean P. D. (1952) Some psychiatric implications of physiological studies of frontotemporal portion of limbic system (visceral brain). Electroencephalography and Clinical Neurophysiology, Supplementum, 4 (4), 407–418.
Monroe S. M., Harkness K. L. (2005) Life stress, the „kindling” hypothesis, and recurrence of depression: considerations from a life stress perspective. Psychology Review, 112 (2), 417–445.
Mody I. (1999) Synaptic plasticity in kindling. Advances in Neurology, 79, 631–643.
Papez J. (1937) A proposed mechanism of emotion. Archives of Neurology and Psychiatry, 38, 725–743.
Victor M., Ropper A. H. (2001) Principles of Neurology. McGraw-Hill, New York, 536–549.

Neurológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 733 3

A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra.

A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek.

A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/markus-neurologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave