Márkus Attila

Neurológia

Pszichológia szakos hallgatók számára


A stroke fajtái

  1. Ischaemiás (vérellátási zavar miatti vérszegénység)
    1. TIA (transient ischemic attack = átmeneti keringészavar, minor stroke): rövid ideig tartó keringészavar, átmeneti tünetekkel;
    2. infarktus: agyszövetelhalás, melynek oka: a) a nagyerek elzáródása, b) a kiserek károsodása, c) embólia.
  2. Haemorrhagiás (vérzéses)
    1. parenchymális (agyállományi),
    2. a subarachnoideális vérzés.
    Prevalencia. A prevalencia (1000 lakosra számított összes stroke-beteg száma) kb. 5.
    Mortalitás. A mortalitást számos tényező befolyásolja (a lakosság demográfiai megoszlása, az adott ország fejlettsége stb.). Jelentősen magasabb idős korban. Magyarországon kb. 230, Svájcban 40 az évi mortalitás. A nők mortalitása kb. a férfiakénak 2/3-a a legtöbb országban.
    Kockázati (rizikó) tényezők azok, amelyek a stroke kialakulásában jelentős szerepet játszanak:
    1. magas vérnyomás (hipertónia),
    2. cukorbetegség (diabetes mellitus),
    3. szerum magas vérzsírtartalma (koleszterin, triglicerid),
    4. emelkedett vérlemezkeszám (trombocitózis) és a véralvadást elősegítő faktorok,
    5. ér- és szívbetegségek (szívritmuszavarok, szívbillentyű-betegségek),
    6. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás,
    7. súlyfelesleg (egészségtelen táplálkozás és életmód),
    8. életkor, nem, genetikai prediszpozíció.
    A hipertónia a legfontosabb kockázati tényező a stroke ischaemiás agyállományi és a subarachnoideális vérzés kialakulásában. Télen és tavasszal a stroke gyakorisága nagyobb, mint más évszakokban. Az ischaemiás stroke-ok elsősorban a felkelést követően a reggeli órákban a leggyakrabbak (feltehetően elsősorban a vérnyomásemelkedés miatt).

Neurológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 733 3

A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra.

A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek.

A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/markus-neurologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave