A femoralis és a brachialis artéria punkciója során is előfordulhat, hogy a tű az artéria mellett a vénát is megsérti. Ez a sérülés, amely fennmaradhat a sheath eltávolítása után is, az AV fisztula kialakulásának alapja lehet. Az AV fisztula fölött általában folyamatos szisztolo-diasztolés zörej hallható (az álaneurizma szisztolés zörejével szemben), a shuntkeringés miatt az artéria distalis szakaszán pedig ischaemia jelentkezhet, amit a fokozott vénás keringés miatti duzzanat, fájdalmasság ront. A fő prediszponáló tényezők közé tartoznak az ismételt femoralis punkciós kísérletek, az alacsony és a magas punkció (az utóbbi főleg ha az a. femoralis communist és a v. femoralis circumflexát érinti), valamint a krónikus antikoagulálás. A diagnosztikus és terápiás katéterezést követően 0,1–1,5%-ban jelentkezik AV fisztula. Duzzadt, fájdalmas végtag esetén fel kell merülnie az AV fisztula gyanújának, amelyet Doppler-UH-vizsgálattal vagy angiográfiával lehet igazolni (79. ábra). A fisztula sokszor nem okoz ilyen jelentős tüneteket, hanem a beteg ellenőrzése során észleljük a szisztolo-diasztolés zörejt. Kis volumennel járó fisztulák esetén konzervatív terápia és utánkövetés javasolt, mivel ezek 20%-ban mutatnak spontán záródási hajlamot. Ultrahangvezérelt kompresszióval az AV fisztulák egy része elzárható, de erre vonatkozóan kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Ezzel szemben a nagy, tüneteket okozó AV fisztulák esetében a fokozott atherosclerosis, a magas perctérfogattal járó szívelégtelenség és a fokozódó duzzanat és fájdalom megelőzésére sebészi rekonstrukció javasolt, amelynek sikertelensége esetén transzkatéteres embolisatio jöhet szóba. Alternatív megoldásként endovascularis stentgrafttal vagy transzkatéteres hurokembolisatióval történő elzárás is lehetséges, ezeket a megoldásokat azonban nem használják széles körben. Alkalmazásukat inkább kísérleti jellegűnek tekinthetjük. A femoralis arteriovenosus fisztulák rendszerint sebészi korrekciót kívánnak.