A bronchiectasia akár veleszületett, akár szerzett, a hörgőtágulatokban pangó, inficiált váladék, majd szövődményei (tályogképződés, haemophthisis) miatt alakul ki; arra való tekintettel, hogy a gyulladásos események egyre gyakrabban visszatérnek, csak műtéttel szüntethető meg véglegesen (8. ábra). A leggyakrabban a basalis szegmentumokban, valamint a lingulában, kp. lebenyekben fordul elő, ugyanakkor a tuberkulotikus (nyirokcsomó okozta stenosis, hörgőbetörés) eredetű a felső lebenyekre jellemző, ami manapság ritka. Természetesen a szekunder, aspirációs szövődményként kialakuló bronchiectasia ritkán érinti a felső lebenyt. Megemlítendő, hogy a cysticus fibrosishoz (CF) társuló bronchiectasia esetében nem a reszekciós műtét, hanem a tüdőtranszplantáció a megoldás. A betegség végleges leküzdésének kulcsa az érintett tüdőrész eltávolítása. Manapság már ritkán alkalmazzuk a klasszikus diagnosztikus eszközt, a bronchográfiát, amelyet felváltott a CT-értékelés, mégis fel kell hívni a figyelmet a pontos lokalizációra, az érintett hörgőkhöz tartozó tüdőrész meghatározására. Ne hagyjuk tehát bent a beteg hörgőket, de ne távolítsuk el az ép tüdőparenchymát – így a gyakorlatban megvalósítható reszekció például a beteg basalis szegmentumok reszekciója a VI. szegmentum meghagyásával, viszont a beteg lingula eltávolításával. A műtéti technikában emiatt helyet kaphat az ún. brüzlizés (a VI. szegmentum meghagyása esetében). A recidiváló gyulladások miatt a sokszor heges, nehezen disszekálható hilus körültekintő preparálást és sallangmentes hilusellátást igényel. A gyulladás különösen a hörgőket érinti, ezért a hörgőcsonk biztosítására érdemes előre felkészülni (izomlebeny!).