Forgács Attila

Az evés lélektana

3., bővített kiadás


A kognitív pszichológia

A II. világháborút követő, és azóta legfontosabb pszichológiai irányzat viszonyulása az evés lélektanához felemás. Az evés kutatása a kognitív pszichológia epicentruma, ugyanakkor ez a megállapítás sehol nem olvasható. Az ok, hogy a kezdeti gasztropszichológiai kutatások hadiipari jellegűek voltak, ezért hadititkokat képeztek. A kutatási eredményeket legfeljebb átcímkézve, mint kognitív szociálpszichológiai kísérleteket közölték. A világháború során, az USA hadvezetésének is fel kellett készülni az esetleges élelmezési problémákra. A hadtáplálást óceánokon átívelve kellett megoldani. A háború elhúzódása esetén, a fehérjeforrások apadásával, a lakosság hiányos tápláltsága reális veszélyekkel fenyegetett. A populáció testi jólléte fontos nemzetvédelmi szempont volt. Hadiipari és kormányzati kihívást jelentett, a sorkatonák és a lakosság fogyasztásának gazdagítása olyan tápanyag- fehérje- és energiadús potenciális élelmiszerekkel (pl. belsőségekkel: szív, vese, velő, nyelv, gyomor, láb, fül), amelyeket addig nem tekintettek ételnek. A korai evéslélektani kutatások kérdése, miképpen lehet a táplálkozási szokásokat hosszú távon és tömegesen módosítani? A Védelmi Minisztérium (Department of Defense) felkérte a kor legnevesebb viselkedéskutatóit (pl. Margaret Meadet és Kurt Lewint) a probléma kutatására és kezelésére. A szakértők között pszichológus, antropológus, szociológus, élelmiszertudós, orvos, dietetikus és közgazdász egyaránt volt.

Az evés lélektana

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 175 2

A könyv első változata 1991-ben jelent meg, majd ezt követően 2004-ben és 2013-ban az Akadémiai Kiadó adta ki. Ez utóbbi bővített változatát tartja most kezében az olvasó. Mi történt az utóbbi 25 évben? Megduplázódott az elhízottak aránya. Pedig soha korábban nem tapasztalt fogyókúrahullám söpört végig a világon. A fogyás szándéka még érthető is a tömeges elhízás esetén, na de miért hízunk, a fogyókúrák dacára? A tudatos fogyási szándék ellen – jóval erősebb – őstudattalan erők hatnak. Az éhségérzetet nem csupán az élettani éhségjelek, hanem bizonyos ősemóciók is kiváltják. Az ember eredeténél fogva gyűjtögető-eszegető lény, aki örömeit és bánatait egyaránt hajlamos elenni. A kövér ember éhes lelkének alagsorában ott élnek kiéhezett elődei, akik ősvágyak formájában irányítják evési szokását. Mi ez a titokzatos, kontrollálhatatlan őserő? Honnan ered? Mit kezdhetünk vele? Miért eszünk akkor is, ha nem vagyunk éhesek? Ilyen kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forgacs-az-eves-lelektana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave