Egy korábbi látogatása alkalmával Hevesy néhány ritkaföldfém anyagmintát kapott ajándékba Auer von Welsbachtól. Auer később is küldött Hevesynek mintákat, hogy határozza meg a bennük lévő szennyeződéseket, mérje meg a paramágnesességüket, vagy kémiailag alakítsa át őket úgy, hogy Aston meghatározhassa a bennük található izotópokat.187 Hevesy oxidokból a REE2(SO4)3(H2O)8 szulfátok oktahidrátjait is előállította. Meghatározta a sűrűségüket, és ebből kiszámította az ionok méretét. Az ionrádiuszok az atomtömeg növekedésével csökkennek. Goldschmidt, aki elsőként írta le, lantanoida-kontrakciónak nevezte a jelenséget. Ez az oka többek között annak is, hogy a hafniumot olyan nehéz szétválasztani a cirkóniumtól. Auer a ritkaföldfémek valamennyi szétválasztását biszulfátokkal végezte, és igencsak meglepte, hogy Hevesynek a „rendkívül kellemetlen” fluoridokkal sikerült elválasztania a hafniumot a cirkóniumtól. Hevesy később még egyszer megpróbálta szétválasztani a cirkóniumot és a hafniumot biszulfátként – sikertelenül. A következő huszonöt évben kereskedelmi forgalomba kerülő hafniumot minden esetben fluoridként választották szét. A freiburgi évek alatt Hevesy mindvégig kapcsolatban maradt Auer von Welsbachhal.