Király Lilla

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése


Az állami igazságszolgáltatás és a bírósági vagy a bíróságon kívüli közvetítői eljárás (mediáció) kapcsolata

A mediáció – vagy más néven közvetítés – a peres eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, célja pedig az, hogy a felek kölcsönös megegyezéssel zárják le jogvitájukat. Ehhez egy olyan mediátor (közvetítő) segítségét veszik igénybe, aki a vitában nem érintett, semleges és minden szempontból pártatlan harmadik személynek minősül. A mediátorra és magára az eljárásra vonatkozóan is feltételeket szab a közvetítői törvény, így minden bizonnyal szakmailag felkészült az a személy, aki a névjegyzékben szakértőként ilyen szerepet vállal. A mediáció tehát egy olyan konfliktuskezelő és vitarendező eljárás, amely során a felek a bírósági per megindítása helyett inkább egy közvetítőhöz fordulva a jövőbeni együttműködésükhöz szükséges és reális igényeiket feltárják, valamint felismerve és megértve a másik fél igényeit, közös megegyezéssel rendezik a jogvitát (piaci mediáció).179

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 190 5

A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave