Fontos törekvése az új Pp.-nek – összhangban a koncepcióban kitűzött célokkal – az elsőfokú ítéletek széles körű hatályon kívül helyezési lehetőségének szűkítése, ami a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának megállapítása szerint is a perek elhúzódásának meghatározó oka.55 Jelentős változtatás, hogy az új Pp. nem nevesíti az 1952. évi Pp. 252. § (3) bekezdésében foglalt hatályon kívül helyezési okot, amikor a bizonyítás nagy terjedelmű, vagy teljes megismétlése miatt vált szükségessé az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése. Ennek indoka az, hogy a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének és az ehhez kapcsolódó másodfokú eljárásban hozható határozatoknak az átdolgozott szabályai folytán a jogalkotó a bizonyítási kérdéseket másként közelíti meg: önmagában a bizonyítás terjedelme nem hatályon kívül helyezési ok, ezért ezt nem kellett külön szabályozni.56 A bizonyítás eredményének mérlegelése alapján hozott, de nem jogszabálysértő döntéseket illetően az új Pp. csak az okszerűtlen mérlegelés felülbírálatát engedi meg, vagyis a bizonyítás eredményének mérlegelése csak akkor változtatható meg, ha az okszerűtlen, jogszabálysértő. Szűk értelemben vett felülmérlegelésre (azaz jogszabálysértés megállapítása nélkül a mérlegelés megváltoztatására) tehát nincs lehetőség.57 A felek rendelkezési jogának szélesebb körű érvényesülését jelentik ezek az új szabályok, mivel az elsőfokú eljárás során elkövetett eljárási jogszabálysértéseket – a kötelező hatályon kívül helyezés esetein58 túlmenően – a másodfokú bíróság csak a fellebbező fél kérelmére veheti figyelembe. Ez azt jelenti, hogy az új törvény elfogadja az előre lefektetett Pp. eljárási szabályoknak a felek hallgatólagos egyezségével és az elsőfokú bíróság aktív közreműködésével történő módosítását.59