Király Lilla

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése


Az elektronikus kapcsolattartás a felekkel, képviselőikkel és a per egyéb résztvevőivel

Az új Pp. átveszi az 1952.évi Pp. szabályozását,976 mely szerint nem minden fél számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Abban az esetben, ha az elektronikus kapcsolattartást vállalta a fél, illetve a képviselője, a továbbiakban már köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a bírósággal. Tekintettel arra, hogy lesznek olyan felek, akik nem vállalják az elektronikus kapcsolattartást, az új Pp. a bíróság kötelezettségévé teszi azon iratok digitalizálását, amelyeket az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, illetve az elektronikus kapcsolattartást nem választó fél nyújt be a bírósághoz. A törvény arra az esetre is rögzít előírást, ha az egyik fél az eljárásban ugyan jogi képviselővel vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb képviselővel jár el, de a bírósági iratot az elektronikus kapcsolattartást nem vállaló másik fél számára papír alapon kell kézbesíteni.977

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 190 5

A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave