Király Lilla

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése


Az új Pp. kodifikációja

Álláspontom szerint egy új Polgári perrendtartás „sikeressége” (társadalmi jelentősége) leginkább a célközönség jó megválasztásán,118 a hatékonyságon,119 a költségeken,120 az eljárási módszerek kiválasztásán,121 továbbá a bírósági szervezetrendszer alakulásán122 múlik.123 Ugyanilyen fontosságot kellene azonban tulajdonítanunk az anyagi jogi követelések érvényesítésére vonatkozó ítéleti tényállás megállapításának (az anyagi igazsághoz legközelebb eső tényállás felderítésére a perben) és a jogszabályszöveg mindenki által értelmezhető (egyszerű) szövegezésének is. A legtöbb szerző egyetért abban, hogy a polgári eljárásjog alakulásához olyan értékek szolgálnak alapul, amelyek szoros összefüggésben állnak a mindenkori államfelfogással.124 Már Franz Klein rámutatott a XIX. században arra, hogy a polgári bírósági eljárást a szolgáltatás és siker, az eszköz és cél megfelelő eloszlásának kellene jellemeznie, figyelembe véve az állami (anyagi és személyi) források szűkösségét is.125

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 190 5

A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave