Király Lilla

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Az új magyar polgári perrendtartás általános rész osztott perszerkezetének hatékonysági elemzése


Felhasznált nemzetközi szerződések és EK/EU jogszabályok

  • A polgári jogsegély tárgyában Budapesten, 1935. évi szeptember hó 25-én kelt magyar–brit egyezmény.
  • A polgári eljárásra vonatkozó Hágában 1954. március 1-jén aláírt Egyezmény.
  • A magyar–albán jogsegélyszerződés (kihirdette az 1960. évi 25. tvr.).
  • A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös polgári jogsegélyforgalomról és az okiratokról Bécsben, az 1965. évi április hónap 9. napján aláírt szerződés.
  • A Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között Budapesten, az 1979. október hó 8. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés.
  • A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között Budapesten, az 1980. évi július hó 31. napján aláírt, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló szerződés.
  • A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között Budapesten, az 1981. évi május hó 22-én aláírt, a polgári, családjogi és büntetőügyekben nyújtandó jogvédelemről és jogsegélyről szóló szerződés.
  • A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a polgári eljárásról szóló, Hágában, az 1954. évi március hó 1-jén kelt Egyezmény alkalmazásának megkönnyítésére irányuló, Brüsszelben, 1983. évi május hó 11. napján aláírt Megállapodás.
  • Magyar–kínai jogsegélyszerződés (kihirdette az 1997. évi LXII. tv.).
  • A Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről.
  • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság R (98) 1 számú ajánlása a családi mediációról.
  • Magyar–egyiptomi jogsegélyszerződés (kihirdette az 1999. évi CII. tv.).
  • Recommendation (2001)9. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság ajánlása a közigazgatási szervek és magánszemélyek közötti peres eljárások alternatíváiról.
  • A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről, HL L 174, 2001/06/27 1–24.
  • A Tanács 2003/8/EK Irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról, L 026 31/01/2003 0041–0047.
  • A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyítás felvételről szóló Hágában 1970. március 18-án aláírt Egyezmény (Magyarországon kihirdette a 2004. évi CXVI. törvény).
  • Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról, HL L 399., 2006. 12. 30.
  • Az Európai Parlamenti és Tanács 2008/52/EK Irányelv (2008. május 21.) A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól, HL L 136., 2008. 5. 24., 3–8.
  • Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec (2012) 11. számú ajánlása.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv).
  • Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről (fogyasztói online vitarendezési rendelet).
  • Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről, HL L 199., 2007. 7. 31., p. 1–22.; módosítás: HL L 141., 2015. 6. 5., p. 118.
  • Az online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról a Bizottság (EU) 2015/1051 (2015. július 1.) végrehajtási rendelete.

Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 190 5

A 2018. január 1. napján hatályba lépett, az új magyar polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) osztott perszerkezetének hatékonysági vizsgálata áll a könyv elemzésének középpontjában. Arra keresem a választ, hogy az új polgári eljárás valóban gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb lesz-e a korábban hatályos 1952. évi Pp.-hez képest? Az újdonságként bevezetett osztott perszerkezethez kapcsolódó funkció alapján vizsgálom az új Pp. szabályrendszerét: a közvetítői eljárások a bíróság előtt, a bíróságon kívül és a perelőkészítő szakasztól, az elsőfokú, a másodfokú és a rendkívüli jogorvoslatok áttekintéséig. Az új Pp. jogintézményeit nemzetközi összehasonlításnak is alávetettem, különösen az amerikai, az angol, a francia, a német és az osztrák példák „jó gyakorlatának” vizsgálata segítségével. A jogszabály elemzésén kívül a bírói gondolkodásmód szubjektív oldalát, azoknak a bírósági szervezetrendszerrel és a társadalmi elvárásokkal való kapcsolatát is górcső alá vettem. A „jobb, mint a korábbi” vagy a „sikerülhetett volna jobban is” kérdésre a választ ebben a könyvben biztosan megtalálja a Tisztelt Olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiraly-gyorsabb-egyszerubb-olcsobb-hatekonyabb//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave