Klaudy Kinga

Bevezetés a fordítás gyakorlatába


Automatikus és nem automatikus átváltási műveletek

Megkülönböztethetők továbbá automatikus és nem automatikus átváltási műveletek. Automatikusnak azok a műveletek számítanak, amelyeket a két nyelv rendszerbeli különbségei miatt kötelezően el kell (kellene?) végezniük a fordítóknak. Angolról magyarra való fordításnál például automatikusan végzik a fordítók az angol elöljárók elhagyását és a magyar toldalékok, valamint névutók kitevését, a birtokos szórend megfordítását stb., míg az igeneves szerkezetek igével való fordítása már nem mindig automatikus átváltási művelet. Az automatikus átváltási műveletek elkülönítése azért lenne fontos, mert ha ezeket úgyis elvégzik a fordítók, akkor például a fordítóképzésben ezeknek a műveleteknek az oktatásával nem is kellene foglalkozni, legfeljebb tudatosításukkal, de az is inkább a nyelvészek, és nem a fordítók számára lenne érdekes. Itt azonban az a különös jelenség figyelhető meg, hogy míg a fordítók kétségkívül automatikusan végzik az átváltási műveletek egy részét, néha a legegyszerűbb átváltási művelet, például egy névelő betoldása is nehézségeket okozhat. Kezdő fordítókkal esik meg sokszor, hogy az orosz tartalomjegyzékeket szinte névelő nélkül fordítják. Tehát az, hogy egy átváltási művelet mennyire automatikus, nagymértékben függ a fordító kompetenciájától. Kezdő fordítónak még a névelő betoldása sem automatikus, rutinos fordító pedig esetleg olyan bonyolult műveletet is automatikusan végez el, mint például az eredeti mondatban nem szereplő kontextuális (szövegből vett) alany betoldása a célnyelvi szövegbe.

Bevezetés a fordítás gyakorlatába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 194 3

A fordító, mikor átlép az egyik nyelvből a másikba, számtalan átváltási műveletet hajt végre. A forrásnyelvi szöveg lexikai elemeinek jelentését a célnyelvi szövegben konkretizálja vagy általánosítja, felbontja vagy összevonja, betoldja vagy kihagyja, felcseréli az ellenkezőjével, vagy teljesen átalakítja, esetleg kompenzálja, azaz más helyen, más eszközökkel adja vissza. A forrásnyelvi szöveg mondatainak szerkezetét kialakító grammatikai funkciókat a célnyelvi szövegben ugyancsak megváltoztatja: a mondatokat összevonja és felbontja, grammatikai elemeket hagy ki vagy told be, a tagmondatokat felemeli vagy lesüllyeszti, a szórendet megváltoztatja, a szófajokat és a mondatrészi szerepeket felcseréli. Ezeknek a műveleteknek egy része benne van a kétnyelvű szótárakban vagy megmagyarázható a nyelvek lexikai és grammatikai rendszerének különbségeivel. De csak egy része. És itt kezdődik a fordítástudomány feladata. A „Bevezetés a fordítás gyakorlatába” című könyv hat nyelvpár (angol–magyar, magyar–angol, német–magyar, magyar–német, orosz–magyar, magyar–orosz) autentikus fordításainak elemzése alapján leírja, kategorizálja, megmagyarázza a fordítási műveleteket. Objektív törvényszerűségeket vagy legalábbis tendenciákat keres ott, ahol eddig szubjektív fordítói döntésekről beszéltünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-gyakorlataba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave