A makrostimuláció alkalmas a laesio optimális helyének kiválasztására. A stimulációhoz és a lézionáláshoz használatos elektródáknak általában 2 mm hosszúságú aktív csúcsuk van, átmérőjük 1,2 mm. A kereskedelemben is elérhető laesiós generátorok (például Radionics, Burlington, MA) alkalmasak impedanciamonitorizálásra, stimulációra és a lézionálásra egyaránt. Ugyancsak rendelkezésre állnak olyan stimulációs eszközök, amelyek egyidejűleg mikroelektródás célpont-feltérképezésre, valamint mikro- és makrostimulációra is jól használhatók (például Medtronic, Leadpoint). A stimulációt négyszöghullám-impulzusokkal: 0,5–2,0 V feszültséggel, 2 Hz frekvenciával végezzük a motoros küszöb megállapítására, és 50–130 Hz frekvenciával a tünetek csillapítására. A Vim mag alacsony frekvenciájú (2 Hz) stimulációja a tremor fokozódását, míg magas frekvenciájú (50–130 Hz) ingerlése annak csökkenését idézi elő. A cél annak elérése, hogy 0,5–2,0 V közötti ingerrel sikerüljön megszüntetni a tremort. Típusosan a Vim mag a thalamotomia és a stimuláció célpontja. Individuális variációknak, illetve a Vim mag kis méretének köszönhetően a beültetett elektróda pozíciója sokszor szuboptimális lehet. Ilyen esetben műtét közben „finombeállítás” válhat szükségessé az elektróda optimális helyzetének kidolgozására. A cél annak elérése, hogy a laesio kialakítása vagy a stimuláló elektróda elhelyezése a Vim magon belül, közvetlenül a Vc mag előtt történjen, és a capsula internától medialisan legyen anélkül, hogy a két említett környező képlet felsértése bekövetkezne.