Valálik István

Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet


Elektródaimplantáció

Az első epiduralis elektródaimplantációt még 1991-ben végezte Tsubokawa – azóta a terápiás hatás javítása céljából más sebészi implantációs módszereket is ajánlottak. Jelenleg a legtöbb idegsebész epiduralisan javasolja beültetni az elektródákat, bár elektródalapokat subduralisan is implantáltak már[39, 75, 76] a centrális sulcus[77] vagy a szenzoros kéreg fölé[78, 79]. Újabban, alternatív és hatásos módszerként, interduralis implantációval is próbálkoztak[80]. Subduralis MCS esetén az elektródaelvezetéssel kapcsolatosan több intra- és posztoperatív mellékhatás jelentkezhet, a vérzés, a liquorrhoea és a iatrogén epilepsziás rohamok is gyakoribbak. Mindamellett a fizikai modell[24, 31] a subduralis implantációt hatásosabbnak minősíti az epiduralis implantációhoz viszonyítva. Néhány betegnél előrehaladott kérgi atrófia esetén, amikor az interhemisphaerialis kérget kell ingerelni, subduralis elektródabehelyezést kell alkalmazni. Az egy- és kétoldali műtétek vonatkozásában nincs összehasonlító tanulmány. Érdekes módon egyoldali műtét után is tapasztaltak kétoldali klinikai hatást[47, 81], ami a kétoldali corticalis és subcorticalis afferens és efferens kapcsolatokkal magyarázható. Az elektróda irányát tekintve a legtöbb szerző a CS-re merőleges elhelyezést javasolja oly módon, hogy a precentrális régióba a katód, a posztcentrális régióba pedig az anód kerüljön[32]. Mások inkább az M1, S1 vonala mentén való párhuzamos elhelyezést javasolják[65, 82]. Elméletileg a párhuzamos implantáció növelheti a somatotopiának megfelelő elhelyezés valószínűségét a motoros cortexben, ám a merőleges elhelyezés növeli annak esélyét, hogy legalább egy érintkező a motoros cortexnek megfelelően és a CS átmenetében helyezkedjen el. Továbbá a CS-sel párhuzamosan futó elektródában bifokális motoros szenzoros stimulációról is beszámoltak már[80]. A polaritás (anodális vagy katodális) és a stimuláció módja (monapoláris, bipoláris vagy bifokális) központi szerepet játszhat a klinikai hatásosság vonatkozásában. Az irodalom szerint az anodális stimuláció azonnal aktiválja a deszcendáló corticospinalis rostokat, amelyek az M1 mező nagy piramissejtjeiből indulnak ki, míg a katodális stimuláció nagy valószínűséggel a vastagabb, mielines rostokat aktiválja, amelyek szorosan összefüggésbe hozhatók a fájdalomérzékeléssel[31].

Stereotaxiás és funkcionális idegsebészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 183 7

A kötet az idegrendszeri működészavarok és kóros elváltozások korszerű műtéti megoldásait mutatja be. A stereotaxiás és funkcionális idegsebészet az orvostudomány és a biotechnológia egyik leggyorsabban fejlődő területe, így komoly igény mutatkozott egy áttekintő mű szerkesztésére. Ismertetésre kerül a daganatos betegek stereotaxiás biopszián és sugársebészeti eljárásokon alapuló kezelési alternatívája, a mozgászavarok, kiemelten a Parkinson-kór és az epilepszia sebészi kezelésének lehetősége. Áttekintést kap a Kedves Olvasó a krónikus fájdalomban szenvedő betegek terápiás alternatíváiról, a perifériás idegek stimulációjától kezdve a gerincvelő és a motoros cortex neuropacemakerrel történő stimulációjáig. A pszichiátriai sebészetben a reverzibilis megoldást nyújtó mély agyi stimuláció új távlatokat nyitott, leginkább a Tourette-szindróma és a kényszerbetegségek kezelése terén. A stereotaxia alapvető tételeiről, a hibaforrások elkerülésének lehetőségeiről és a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó hasznos tanácsokról egyaránt olvashatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/valalik-stereotaxias-es-funkcionalis-idegsebeszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave