Klaudy Kinga

Bevezetés a fordítás elméletébe


A szövegnyelvészet központi szerepe a fordítástudományban

A szövegnyelvészet terminusainak alkalmazása valóban szinte divat lett napjaink fordításelméletében. Divat lett az, hogy a fordítás általános kérdéseivel foglalkozó műveknek is bekerül a címébe a „text” vagy a „discourse” terminus. Valóban alapos áttekintést kapunk azonban a fordítás szövegnyelvészeti problémáiról Basil Hatim és Jan Mason edinburghi kutatók 1990-ben megjelent könyvében, amelynek címe Discourse and the Translator. Könyvük, amely elsősorban Halliday kutatásaira támaszkodik, szép példája annak, hogy hogyan jutnak el a nyelvészeti gondolatok a fordítástudományba. Halliday és Hasan Cohesion in English című szövegnyelvészeti alapműve 1976-ban jelent meg először, majd egymást követték az újabb és újabb kiadások, 1993-ban jelent meg a tizenkettedik kiadása. Hatim és Mason a Discourse and Translator írásakor tehát már a kilencedik vagy tizedik kiadást forgathatta, s Halliday terminusainak (field, tenor, mood stb) a fordításra való alkalmazása még mindig újdonságnak számít. Könyvük végén magyarázatot adnak néhány igazán közismert szövegnyelvészeti terminushoz (anaphoric, cataphoric, coherence, cohesion, communicative dynamism, context, co-reference, discourse, functional sentence perspective stb.), bizonyítva ezzel is, hogy ezek a terminusok még nem váltak szerves részéve a fordításelméletnek.

Bevezetés a fordítás elméletébe

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 193 6

A könyv első része a fordítás nyelvészeti megközelítésének keletkezését, a nyelvészeti fordítástudomány önálló tudománnyá válását írja le. Az egyes fejezetek bemutatják a fordítás folyamatában szerepet játszó összes nyelvi és nyelven kívüli tényezőt: a forrásnyelvet és a célnyelvet, a forrásnyelvi szöveget és a célnyelvi szöveget, a forrásnyelvi feladót, a fordítót és a célnyelvi olvasót, valamint a fordítás létrejöttének földrajzi, történelmi és társadalmi körülményeit, s megvizsgálják, hogy a fordításelmélet különböző „segédtudományai” – a kontrasztív nyelvészet, a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika és a szövegnyelvészet – hogyan segítik a fordításelméletet e tényezők tanulmányozásában. Külön fejezetet szentelünk a fordításkutatás két nagy elméleti problémájának: a fordítási folyamat modellálásának és a fordítási ekvivalencia kérdésének.

A könyv második része több mint száz fordítástudományi és a fordítással összefüggő általános és alkalmazott nyelvészeti terminus magyarázatát tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-elmeletebe//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave