Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


Bázisos vulkanizmus

A platformok fejlődését a ladin végén–karni elején újabb vulkáni eseménysor szakította meg. Az ennek során létrejött bazalt láva- és telérkőzeteket a Szinvai Metabazalt Formációba sorolják (korábban az „óhutai diabáz” része volt). A formáció kőzetei részben a Vesszősi Formációban (Létrási Metabazalt Tagozat), részben a Felsőtárkányi Mészkő Formációban (s.str. Szinvai Metabazalt) jelennek meg, lávakőzetek és sekély mélységű intrúziók, illetve telérek formájában (Szoldán, 1990). Szövetük porfíros és szubofitos (142. ábra). A fenokristályok Ti-augitok és szericitesedett plagioklászok. Az alapanyag erősen átalakult, Ti-augitból, plagioklászból, Fe-Ti-oxidból és másodlagos ásványokból (kalcit, klorit, szericit, epidot) áll.

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave