Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


A fejlődéstörténet fő szakaszai és jellemző képződményei

A Tornai egység képződményei csak a középső- és késő-triász mintegy 30 millió éves szakaszáról adnak információt. E szakasz elején (hozzávetőleg az anisusi közepéig) a „tornai fáciesterület” a Tethyst (Neotethyst) övező selfen feküdt. Ennek süllyedését (az anisusi közepétől) a Neotethys szétnyílása határozta meg, melynek során a fáciesterület az óceán valamelyik kivékonyodó passzív peremére került, és ott ettől fogva pelágikus üledékképződés folyt. Grill és mts.-ai, (1984), Kovács (1984, 1997), valamint Less (1998, 2000) véleménye szerint esetünkben ez a (mai koordináták szerinti) D-i perem volt, amit a Tornai egység metamorfózisának jellegével, illetve ennek a Szilicei-takarórendszerhez tartozó egységek (Aggteleki, Bódvai) nem metamorf voltával való szembeállításával indokolnak.

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave