MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Magyarország geológiája. Triász
Szabad vízcirkulációjú karbonátplatform a középső-anisusiban
Az anisusi elején kialakult lagúna elzártsága a korszak közepe táján megszűnt, amit a Steinalmi Formáció megjelenése jelez. A Gutensteini Formációból való átmenet közvetlenül sehol sem látható a Tornai egység magyarországi rétegsoraiban. A Steinalmi Formáció az egység egyik legelterjedtebb triász képződménye. Világos kristályos mészköve alkotja az Esztramos fő tömegét. A Rudabányai-hegység DK-i oldalának vízszintes eltolódási zónájában pedig messze a legelterjedtebb képződmény. Kibúvik a hídvégardói Szent János-hegy és a Ruda-oldal környékén, valamint Becskeházától DK-re és ÉNy-ra. Becskeháza K-i szomszédságában a mészkő dolomitosodott. Egyedül a Martonyi-takaró rétegsorából hiányzik, mely – áttolódása során – valószínűleg fölötte nyíródott le. Fodor és Koroknai (2000) véleménye szerint a Martonyi-takaró rétegsorából a Steinalmi Formáció elsődlegesen hiányzik. A formáció a fekütől a fedőig folyamatos szelvényben sehol sem tanulmányozható. Vastagsága az Esztramoson 300 m, de a Szent János-hegy–Becskeháza közötti területen, illetve a Rudabányai-hegység DK-i eltolódási zónájában meghaladja a 200 m-t.
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG GEOLÓGIÁJA TRIÁSZ
- Impresszum
- Előszó
- 1. Bevezetés
- 2. Dunántúli-középhegységi egység
- 2.2.1. A földtani megismerés története
- 2.2.2. Elterjedés, település, tagolás
- 2.2.3. A fejlődéstörténet fő szakaszai és jellemző képződményei
- 2.2.4. Irodalom
- 2.2.1. A földtani megismerés története
- 3. Szávai (Közép-dunántúli) egység
- 4. Bükki egység
- 4.1.1. A földtani megismerés története
- 4.1.2. Elterjedés, település, tagolás
- 4.1.3. A fejlődéstörténet fő szakaszai és jellemző képződményei
- 4.1.3.1. Sekélytengeri üledékképződés a perm/triász határon és rámpafejlődés a kora-triászban
- 4.1.3.2. Karbonátplatform kialakulása az anisusiban
- 4.1.3.3. Szárazföldi üledékek lerakódása a késő-anisusiban
- 4.1.3.4. Több szakaszú vulkanizmus az anisusi végétől a karniig
- 4.1.3.5. Platformok és intraplatform medencék fejlődése a ladintól a késő-triászig
- 4.1.3.1. Sekélytengeri üledékképződés a perm/triász határon és rámpafejlődés a kora-triászban
- 4.2. Darnói és Szarvaskői komplexumok
- 4.3. Irodalom
- 4.1.1. A földtani megismerés története
- 5. Aggteleki–Rudabányai egységek
- 5.1.1. A földtani megismerés története
- 5.2. Aggteleki és Bódvai egység
- 5.2.1. Elterjedés, település, tagolás
- 5.2.2. A fejlődéstörténet fő szakaszai és jellemző képződményei
- 5.2.1. Elterjedés, település, tagolás
- 5.3. Tornakápolnai egység
- 5.4. Bódvarákói egység
- 5.5. Tornai egység
- 5.5.1. Elterjedés, tektonikai helyzet
- 5.5.2. A fejlődéstörténet fő szakaszai és jellemző képződményei
- 5.5.2.1. Elzárt karbonátos lagúna a kora-anisusiban
- 5.5.2.2. Szabad vízcirkulációjú karbonátplatform a középső-anisusiban
- 5.5.2.3. Karbonátos és finom sziliciklasztos medencefáciesek a késő-anisusi– ladinban
- 5.5.2.4. Sziliciklasztos üledékképződés a középső-karniban
- 5.5.2.5. Medencefáciesű, karbonátos üledékképződés a késő-karni–noriban
- 5.5.2.1. Elzárt karbonátos lagúna a kora-anisusiban
- 5.6. Irodalom
- 5.1.1. A földtani megismerés története
- 6. Zempléni egység
- 6.1.1. A földtani megismerés története
- 6.1.2. Elterjedés, település, tagolás
- 6.1.3. Fejlődéstörténeti szakaszok, képződmények
- 6.1.3.1. Alsó-triász uralkodóan sziliciklasztos képződmények (Brezinai Formáció)
- 6.1.3.2. Középső-triász karbonátrámpa képződmények (Ladmóci Formáció)
- 6.1.3.3. Középső-triász karbonátplatform képződmények (Wettersteini Mészkő Formáció)
- 6.1.3.4. Felső-triász karbonátplatform képződmények (Dachsteini Mészkő Formáció)
- 6.1.3.1. Alsó-triász uralkodóan sziliciklasztos képződmények (Brezinai Formáció)
- 6.1.4. Irodalom
- 6.1.1. A földtani megismerés története
- 7. Tiszai egység
- 7.1.1. A földtani megismerés története
- 7.1.2. Elterjedés, település, tagolás
- 7.1.3. A fejlődéstörténet fő szakaszai és jellemző képződményei
- 7.1.3.1. Szárazföldi és tengerparti törmelékes üledékképződés a kora-triászban
- 7.1.3.2. Vegyes üledékképződésű sekélytengeri rámpa az anisusi elején
- 7.1.3.3. Evaporitos szabkha a kora-anisusiban
- 7.1.3.4. Karbonátos rámpa a középső-triászban
- 7.1.3.5. Sekélytengeri–tavi üledékképződés a ladinban
- 7.1.3.6. Szárazulati üledékképződés a késő-triászban
- 7.1.3.7. Anisusi–karni karbonátos képződmények a Békési–codrui egységben
- 7.1.3.1. Szárazföldi és tengerparti törmelékes üledékképződés a kora-triászban
- 7.1.4. Irodalom
- 7.1.1. A földtani megismerés története
- 8. Fejlődéstörténet, ősföldrajz
- 9. Lito- és biosztratigráfiai egységek neve
- 10. Földrajzi nevek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 050 2
A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.
Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
