Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


Elterjedés, település, tagolás

A Tiszai egységben a triász képződmények messze túlterjednek a perm fekü előfordulási területén. Elterjedésüket a 290. ábra, 291. ábra mutatja. A Nyugat-Mecsekben a felső-permi törmelékes üledéksor jelentősebb hézag nélkül folytatódik a Kővágószőlősi Homokkő Formációnak már az alsó-triászba sorolható Tótvári Homokkő Tagozatával. A Tiszai egység nagy részére viszont az jellemző, hogy a Jakabhegyi Homokkő eróziós- és szögdiszkordanciával települ a különböző paleozoos képződményekből felépülő aljzatra: Szalatnak környékén az anchimetamorf szilur Szalatnaki Agyagpalára, a Geresdi-dombság környékén Mórágyi Gránitra, a Villányi-hegységben és környékén az alsó-permi Korpádi Homokkő vagy a Gyűrűfűi Riolit eróziós felszínére, a Dráva-medence aljzatában kristályos palára (Cún-1. sz. fúrás), a Mecsektől ÉK-re (Vajta környékén) bizonytalan korú permi homokkőre, az Alföld aljzatában pedig általában a kristályos alaphegységre.

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave