Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


Sekélytengeri–tavi üledékképződés a ladinban

Az anisusi sekélytengeri karbonátos rámpa szárazra kerülésére utal a Kozári Mészkő fedőjében több helyen települő kaolinites-sziderites agyagkő, amelyet a Kantavár-1., a Komló-71., és -72. sz. fúrás tárt fel (Nagy, 1968). A „mánfai rétegeket” több szerző is a középső-triász vulkanizmus termékének tekintette (Nagy és Ravaszné Baranyai 1968; Nagy, in : Fülöp szerk., 1978; Rálischné Felgenhauer és Török, 1993). Nem kizárt azonban, hogy a ladin szárazrakerülés során képződött paleotalajról, illetve mocsári képződményről van szó (Haas és mts.-ai, 2002).

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave