A bőrredőméretek tartalmazzák a bőrt, a bőralatti zsírszövetet, a kötőszövetet, az ereket, az idegeket és a kis mennyiségű extracelluláris folyadékot. Az emelt kettős redőből átlagosan 1,8 mm a bőr, de ez testtájanként és életkoronként jelentősen különböző is lehet. A bőrredőmérés egyik technikai nehézsége, hogy a nagyon sovány és a nagyon kövér vizsgáltaknál néhány bőrredő nehezen emelhető. A méret reprodukálhatósága ilyen esetekben korlátozott. Ez a körülmény is felhívja a figyelmet arra, hogy a bőrredővastagságokon alapuló becslőeljárás megválasztásakor nagyon körültekintően kell eljárnunk. A bőrredők vizsgálata többek között azért is célszerű, mert ezek a méretek kevésbé érzékenyek például az ödémák torzító hatásaira, mint a kerületméretek. A becslés elméleti alapja az, hogy a bőr alatti zsírszövet mennyisége szorosan korrelál a test teljes zsírtartalmával. Több szerző közölt táblázatokat vagy regressziós egyenleteket a nők, a férfiak vagy a gyermekek testzsírtartalmának becslésére, de természetesen ezek nagy része elsősorban a vizsgált mintára jellemzők és érvényesek. A korlátozó tényezők ellenére a szakterület nemzetközileg elismert képviselői [28] nem vitatják, hogy az antropometriai adatok jól használhatók a testösszetétel „in vivo” becslésére is. Az alkalmazhatóság feltétele, a megfelelő gyakorlat mellett, valamely standard eljárási utasítás követése, továbbá a nemzetközileg elfogadott és hitelesített mérőeszközök használata.