Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


A portréfestő

Legkorábbi portréi bizonyítják, milyen gyorsan túlszárnyalta az akkor divatos amszterdami portréfestőket, és gyökeresen megújította a Hollandiában nagy jelentőségű csoportképmás műfaját is. A Dr. Tulp anatómiája (1632) a helyi orvoscéh elöljáróit ábrázolja, amint mesterük előadást tart egy tetem fölött az alkar felépítéséről. Rembrandt szakított a csoportképek megszokott additív felépítésével, amely lényegében egyedi portrék mellérendelő felsorakoztatását jelentette. A festő „akcióban” egyesítette a szereplőket, a kép fő témája az odaadó és izgatott koncentráció, amelyet az előadás résztvevőinek karakterisztikus arcán mutat be. A sötét szobában éles fény világítja meg a tetemet és az orvosok fehér gallérral övezett fejét. A professzor jobb kezében fogót tart, amivel a felboncolt testen a kezet mozgató izmok és inak működését mutatja meg, balját magyarázó gesztusra emeli – a rövidülésben ábrázolt, mesterien árnyékolt „beszélő kéz”, amely szinte plasztikusan kiemelkedik a kép felületéből, jellemző rembrandti motívumként tért vissza több más művén is. A hallgatóság a figyelem különböző fokait és irányát mutatja: a középpontba három orvos került, egyik a demonstráció tárgyára koncentrál, a másik a professzor arcán csüng, a harmadik a kinyitott anatómiai traktátust nézve követi az előadást. A köréjük csoportosuló résztvevők tekintete elgondolkodva réved el különböző irányokba, s ketten tekintetükkel magát a szemlélőt szólítják meg és vonják be a jelenetbe. A téma dramatizálása, a lélektani feszültség fokozása és a nézőre való kiterjesztése eddig nem tapasztalt művészi eszközökkel újítja meg a műfajt.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave