Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Watteau

Igazi hangnemváltást az új nemzedék legnagyobb alakjának, Antoine Watteau-nak (1684–1721) a művészete mutat. A festő Valenciennes-ből származott, egy azelőtt Flandriához tartozó kisvárosból, és korai képei a flamand festők, főleg Teniers hatását mutatják. Párizsba költözve a színpadi kosztümöket és dekorációkat tervező Claude Gillot lett a mestere, életművét végigkísérték az olasz és francia komédiásokat ábrázoló képek. A dekorátor Claude Audran mellett dolgozva az ornamentika-tervezésben is jártasságot szerzett, és ő vezette be a Luxembourg-palotába is, amelynek felügyelője volt. Watteau itt ismerkedett meg Rubens és Tiziano képeivel. Pierre Crozat-val, a híres gyűjtővel való kapcsolata révén a nagy velencei mesterekkel való ismeretsége még inkább elmélyült. Rubens hatása volt a leginkább meghatározó számára, a Szerelem kertje és hasonló műveinek ösztönzésére találta meg festészete jellemző témavilágát, amelyet a Vidéki örömök, a Szerelmi lecke vagy a Koncert a szabadban címei is kifejeznek. 1717-ben vették fel a királyi akadémiára, miután benyújtotta a Zarándoklás Küthéra szigetére című képét. A festőket az általuk képviselt műfaj alapján sorolták osztályokba, és az akadémia titkára igencsak zavarba jött, amikor a kép műfaját meg kellett határoznia. Watteau számára tehát saját titulust kellett találnia, és a „gáláns ünnepségek” festőjének nevezte el. A fête galante Watteau példája nyomán önálló műfajjá vált a rokokó zsánerképfestészetben: az idilli környezet, az álomszerű ligetek, a vidéki táj, az udvarlás, a zarándokként vagy pásztor ruhába öltözött szerelmespárok az efféle képek legjellemzőbb motívumai. Ihletői azok a költemények és színdarabok, amelyek a városi embernek a természetes és romlatlan vidéki élet, a pásztori világ iránti vágyából születtek.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave