Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Boucher

1745-től Madame de Pompadour játszott főszerepet a művészeti élet irányításában, aki François Boucher-t (1703–1770) is pártfogásába vette. A márkinő választása nem véletlenül esett rá, hiszen a festő ekkorra már túl volt néhány jelentős királyi megbízáson, és olyan művei nyomán, mint a Vénusz diadala (1740), hamar keresett művésszé vált. Az effajta képek intimebb jellegű, kisméretű enteriőrök dekorációiként, mintegy az élet díszletéül szolgáltak. A festmény témáját tekintve Raffaello és Poussin örököse, de tőlük eltérően a mitológiai jelenetet Küthéra partjainál való pajzán fürdőzésként fogalmazza meg. A tengeri nimfák élveteg pózokban terpeszkednek a kagylókon és delfineken, fesztelen érzékiséggel vonzzák a szemlélő tekintetét. Csillogó festőiség jellemzi Boucher Madame Pompadourról festett képmását (1756) is, amely kiválóan ragadja meg a modell karakterét, ahogyan a márkinő kerevetén hanyag eleganciájú mozdulattal pihenve az olvasást megszakítva félrepillant. A pompás berendezésű szalonban tükör lóg mögötte a falon, amelyben nyakának és vállának íve visszatükröződik. Így a kép Tiziano és Rubens híres Vénusz tükörrel-kompozícióit idézi, s ezzel Pompadourt mint a szerelem úrnőjét mutatja be. Erre utalnak az előtérben szétszórt rózsák, illetve a tükörben látszó óra szoborként megjelenő Cupido-figurája is. Ugyanakkor a magabiztosságot sugárzó, intelligens tekintet, valamint a könyv, a papírok és a toll a befolyásos asszony szellemi adottságait is érzékeltetik.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave