Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


A Cornaro-kápolna

A különféle műfajok és anyagok, a szobor és az architektúra mesteri egyesítése mutatkozik meg a római Santa Maria della Vittoria-templom Cornaro-kápolnájának kialakításában, amelyet Bernini 1652-ben fejezett be. A megrendelő család tagjainak büsztjei a kápolna oldalfalainak illuzionisztikusan kiképzett fülkéiben foglalnak helyet, az oltár oszlopos-oromzatos keretében pedig Avilai Szent Teréz elragadtatását ábrázoló szoborcsoport került. A jelenet a karmelita szent egyik látomását ábrázolja, amikor angyal jelent meg előtte, aki az isteni szeretet nyilával sebezte meg a szívét. Bernini igen gondosan tervezte meg az együttes hatását. Szent Teréz és angyal csoportját mély fülkébe, baldachin alá helyezte, amivel fő célja a nézőpont rögzítése volt: az oltár szoborcsoportját mindaddig nem lehet egészében látni, amíg a néző a templom hajójában nem áll pontosan a Cornaro-kápolna középső tengelyébe. Innen teljesen képszerű látvány tárul a szeme elé, amelyet az oltárépítmény keretező vonalai határolnak. A látomás, az egész kompozíció gyújtópontja drámai hangsúlyt kap a sötét oszlopok és a fehér márvány alakok közötti kontraszt által. A jelenet lebegő felhőn játszódik, szivárványszínben játszó alabástrom háttér előtt, és a timpanon mögé rejtett ablakból beáradó irányított fény is fokozza látomás-jellegét. Ebben a mennyei fényben, amelyet az aranyozott sugarak is megjelenítenek, az isteni kegyelem részeseiként jelennek meg az alakok. A keretező baldachin és a mennyei fény révén a jelenet valóban természetfölöttinek tűnik, elkülönül a saját szférájába, elszigetelődik a néző valóságától. A szobrász Bernini úgy formálta meg a látványt, mint egy festő: kifejezetten képi hatásra törekedett. Ennek eredményeképpen a hagyományos, tiszta műfajok és technikák közti határok elmosódtak. Szent Teréz és az angyal csoportja nem is önálló szobor, nem is dombormű. Nem lehet elkülöníteni a keretépítménytől, a háttértől és a fénysugaraktól, de nincs a reliefekhez hasonló alapsíkja és kerete sem. Egyetlen nagy egésszé kovácsolta össze a szobrászatot az építészettel és a festészettel, olyan egységes kompozícióba, amelyet nem lehet részletekre különíteni.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave