Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Mitológiai és allegorikus kompozíciók

Rubens antik történeti és mitológiai ábrázolásai, ránk maradt, kiterjedt levelezése a görög és római filozófusok és költők műveinek mély ismeretét tanúsítják. Egyik legismertebb képe, a Leukipposz lányainak elrablása (1617–18) a művészet történetében meglehetősen ritkán ábrázolt a mitológiai témát dolgoz fel. Leukipposz isteni származású lányai Aphareos fiainak voltak eljegyezve, de esküvőjükön a dioszkuroszok elrabolták tőlük. Jegyeseik üldözőbe vették őket, de a véres küzdelemben alulmaradtak, így a leukippidák a dioszkuroszokhoz mentek feleségül, és attól fogva őket is istenekként tisztelték. Rubens kompozícióját az ellentétek és azonosságok mesteri kiszámítottsága jellemzi. Így a nőalakok fénylő inkarnátját Castor és Pollux, valamint a lovak sötétebb foltjának burka zárja körül, az ágaskodó lovak lábának és nyakának kontúrjai párhuzamosak a leukippidák lábainak mozdulatával. Az alakok pszichológiai jellemzésében is kettősséget figyelhetünk meg: a festő tompítva az erőszakon a nők tekintetében nemcsak az ellenállást vagy a kétségbeesést, hanem az elragadtatás kifejezését is megjelenítette. A férfiak mozdulataiban nyoma sincs durvaságnak, vörös, illetve aranysárga drapériába fogva, drága kincsekként ragadják magukhoz kiszemelt menyasszonyaikat. Rubens alakjait fékezhetetlen erők mozgatják. Ez az erő a rémület elmúltával fellobbanó szerelem, amely a kép központi motívumában, a lovon ülő dioszkurosz és a lehanyatló leukippida egymással találkozó pillantásában tükröződik.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave