Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Egyházi építészet

A 17. századi római építészet hatására a francia barokk templomépítészetben is megjelentek az összetett téralkotási formák. Jacques Lemercier (1585–1654) 1635-ben kapott megbízást Richelieu-től Párizs akkoriban újjáépített ősi egyeteme, a Sorbonne templomának megtervezésére, amelyet a bíboros saját sírkápolnájául is szánt. A templom a centrális jellegű kilencosztású tér sajátos, tengelyirányban megnyújtott változatát mutatja, amelynek középpontját tamburos kupolával kihangsúlyozott négyezeti tér alkotja. A dongaboltozatos hajó és a rövid keresztszárak tömege az alacsonyabb mellékterek, a sarkokban kialakított mellékkápolnák fölé magasodik. A templomnak két bejárata is van, és a két homlokzatot az építész igen találékonyan úgy alakította ki, hogy azok tükrözzék a mögöttük feltáruló tér kettős arculatát és összetett funkcióját is. A nyugati oldalon, az egyetem előtti térről belépve a szemlélő előtt egy longitudinális templomtér megszokott képe tárul fel, amelyhez Lemercier ugyancsak konvencionális formát, háromnegyed oszlopokkal és pilaszterekkel tagolt Gesù-típusú homlokzatot társított. Ezzel szemben az északi oldalon, a Sorbonne udvarából megközelítve egy centrális hatású tér nyílik meg előttünk, amely a kardinális síremlékét őrző templom mauzóleum jellegét erősíti meg. A homlokzat kialakítása is ehhez alkalmazkodik: a bejárat a timpanonos portikusz mögött nyílik, amely a kupola tömegével együtt olyan, a római Pantheonig visszavezethető klasszikus kompozíciót mutat, amely a centrális templomok jellemzője. A két homlokzat az építészeti formák nyelvének eltérő dialektusaival szólítja meg szemlélőit: a nyugati oldal hagyományosabb motívumkészletével a szélesebb tömegek ízléséhez közelít, míg az antikvitás és Palladio szellemét idéző udvari homlokzat az egyetemisták, az intellektuális körök számára érthető klasszikus formakincsből merít.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave