Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


A párizsi királyterek

A Bourbonok több olyan szabályos alaprajzi formájú, egységes épülethomlokzatokkal szegélyezett teret építettek fel Párizsban, amelyek a középkori városszerkezet korszerűsítését, a város kényelmét és díszét szolgálták, s nem utolsósorban az uralkodó és a monarchia dicsőítésében is fontos szerepet kaptak, méltó építészeti keretet adva a király lovasszobrának. A királyterek építését 1605-ben IV. Henrik kezdte meg a Place Royal (ma: Place des Vosges) kialakításával. A keleti városfal és a Bastille közelében fekvő tér négyzet alaprajzú, oldalait egységes, négy ablaktengelyes házhomlokzatok alkotják, amelyek magas tetőzetükkel pavilonszerűen elkülönülnek egymástól. A pavilonok homogén sorát az északi és a déli oldal középtengelyében álló nagyobb épületek, a király és a királyné pavilonjai bontják meg, amelyek a tér főtengelyét jelölik ki. A pavilonok földszintjét árkádsor alkotja, az emeleteken a vörös téglahomlokzatot vajszínű kősorok és sarokarmírozás élénkíti, amely jól harmonizál a fekete színű palafedéssel. A változatos építőanyagokból adódó dekoratív hatás és a homlokzati formák nem a klasszikus, hanem az északi polgári építészet hagyományát követik. Hasonló alakítás mutatkozik az 1607-ben megkezdett Place Dauphine épületein is, amelyek háromszög alakot formálva az Île de la Cité nyugati sarkán állnak, és az ugyancsak IV. Henrik által építtetett Pont-Neuf-höz kapcsolódnak.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave